2014. szeptember 7., vasárnap

Picur 5 napos pihenője Szudánban - friss csapadék adatok és vegetációs indexek tükrében

Legutóbb így fejeztem be"A következő bejegyzésekben megpróbálom majd megvilágítani, hogy Picur talán nem véletlenül töltött el 5 napot azon a kietlennek tűnő sivatagi tájon, s azt is, hogy mik várják Afrikában gólyáinkat." 

Mivel Picurtól nem érkeztek újabb adatok az elmúlt három napban*, így most a fent idézett ígértem első feléről fog szólni a mai bejegyzés. ;-)

*A bejegyzést még korábban kezdtem írni, s vasárnap reggelig valóban nem érkeztek újabb adatok. De késő délután, amikor hazaérkeztem Debrecenből, már itt vártak a délben megjött friss koordináták. Így azokat is beszúrtam a bejegyzés végére. Tudom, hogy most sokan egyből odagörgetitek az oldalt. :-D Azért olvassátok el a bejegyzést is! ;-)

Vonuló madaraink más-más stratégiával vágnak neki rövidebb vagy hosszabb útjuknak (rövidebb: pl. a mediterrán régió, hosszabb: Afrika Szaharán túli területei). Sokan jelentős zsírtartalékot is felhalmoznak bőrük alatt (pl. az apró énekesek, melyek csak aktív repüléssel tudnak vonulni), amit egy-egy nagyobb táv megtétele során használ fel szervezetük. Majd megállnak egy "tradicionálisan" általuk használt pihenőhelyen (fecskék esetében ezek általában nádasok), ahol ismét feltöltekeznek, s utána ismét folytatják útjukat. A szárazabb vidékeken (pl. Száhel övezet) számukra életbevágó ezeknek a megállóhelyeknek a megléte és állapota is. Nem mindegy az sem, hogy mikor érnek oda. Fontos lehet, hogy az adott régióban akkor éppen ne legyen szárazság. Sajnos a klímaváltozás, az ember tájátalakító tevékenységei, és még számos egyéb ok miatt ezek a feltételek egyre kevésbé kiszámíthatóak számukra. (Ha egy nádas eltűnik, akkor sem táplálék, sem biztonságos éjszakázóhely nem várja őket. Mehetnek tovább a következőig, ami sokuk pusztulásával járhat.)

A gólyák, mint tudjátok, nem repülnek át nagyobb tengereket, inkább a partvonalak mentén vonulnak, s amennyire csak lehet, kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat (termikelnek, majd amennyit csak tudnak hosszan siklanak, takarékoskodva az energiájukkal). De nekik sem mindegy, hogy milyen kondícióval vágnak neki a hosszú útnak. Napi megállóhelyül ők is olyan helyeket néznek ki, melyek közelében táplálkozni tudnak és nyugalmuk is lesz az éjszakázáshoz. Ha minden jól megy, akkor a tempósan vonuló csapatok első jelentősebb, több napig tartó pihenőjüket már Afrikában tartják. Feltehetően nem mindegy nekik sem, hogy ez a hely tejesen száraz és zavart terület, vagy olyan, ahol akkor éppen van elég táplálék és viszonylagos nyugalom. Több napos piknikre nem érdemes megállniuk olyan helyen, ahol a csapat nem talál egy árva sáskát sem, s ahol emberek vagy más élőlények kergetik őket éjjel-nappal.

S akkor a fenti bevezető után rátérek Picur 5 napos megállójára. Láthattuk, hogy Szudánban, a Nílus mellett, El Matamma és Shendi települések közelében töltötték az időt. A Google Föld műholdképei alapján nagyrészt a településtől távolabb, a köves-homokos sivatagban bóklásztak és éjszakáztak. Picur néhány pontja szerint ugyan ellátogatott a Nílus mentén öntözött farmokra is, de nem ott dekkolt naphosszat.

Picur pozíciói 2014. augusztus 31. és szeptember 04. között a Google műholdfelvételén.

Nem tűnik túl vonzónak a fenti műholdfelvételen az okker színű sivatagi táj. De milyenek lehettek a feltételek akkor, amikor ők ott voltak? Ez érdekelt engem is, s szombaton kicsit utánanéztem. ;-)

Az már számotokra is nyilvánvaló, hogy a technika fejlődése milyen lehetőségeket nyitott meg előttünk a madárvonulás kutatásában. Amióta GPS-es jeladókkal tudjuk nyomon követni nagyobb madarainkat (sőt ma már nem csak az egészen nagyokat!), azóta nemcsak nagyságrendekkel több adathoz jutunk az érintett fajok vonulásáról és teleléséről (mint például a színes gyűrűzések révén jutottunk), hanem nagyságrendekkel több kérdésre kapunk válaszokat.

S gondolom, azt sem kell ecsetelni, hogy a Föld minden részéről elérhető nyilvános nemzetközi meteorológiai adatbázisok milyen fontosak a madarak vonulását kutatók számára.

Vannak viszont olyan, a laikusok által talán kevésbé ismert adatbázisok is, melyeket szintén használnak a madárvonulás kérdéseit vizsgáló kutatók is, amilyenek például az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) adatbázisok (természetesen nem miattuk fejlesztették, hanem mindenféle gazdasági és természettudományos kutatásokat végzők számára).
Az NDVI-t magyarul vegetációs indexként szokták emlegetni. Valójában "egy dimenziómentes mérőszám, amely egy adott terület vegetációs aktivitását fejezi ki. Értékét a növényzet által a közeli infravörös (NIR) és a látható vörös (RED) sugárzási tartományban visszavert intenzitások különbségének és összegének hányadosa szolgáltatja, A NDVI korrelál a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalmával."

"A bioszféra fiziológiás állapotáról képet szolgáltató vegetációs indexet a nagy felbontású, többcsatornás műholdképek megjelenése és a távérzékelési módszerek fejlődése során dolgozták ki."

Ne ijedjetek meg, további tudományos részletekbe nem bocsátkozom, mert akit mélyebben érdekel a téma, az angol nyelven kimeríthetetlen mennyiségben találhat szakirodalmat az interneten is, s néhány érdekesebb anyag magyar nyelven is elérhető. ;-)

Azért említettem meg az NDVI-t, mert a USGS (United States Geological SurveyFEWS NET Africa Data Portal szolgáltatásait vettem igénybe, hogy megnézzem Picur szudáni 5 napos pihenőjének helyszínét. Érdemes tudni erről az adatbázisról, hogy Afrika teljes területéről elérhetőek rajta a lehető legfrissebb NDVI adatok, s még sok-sok egyéb információ. S a frissesség jelen esetben azt jelenti, hogy a hét második felében már hozzáfértem az előző hét adatihoz.
Nem semmi, igaz-e? ;-)

S akkor, a Gólyanaplóban talán szokatlanul hosszú bevezető után, rátérek a lényegre. Mit is találtam a USGS adatbázisában? (Meg kell jegyeznem, hogy ez csak egyfajta játék volt ezekkel az adatokkal, melyekből sokan, sok-sok erőforrás számítási teljesítményével, igen komoly és húsba vágó elemzéseket szoktak végezni.)

A további részleteket a térképek és ábrák alatt olvashatjátok!

Fontos megjegyzés, a félreértések elkerülése végett! 


  • A következő térképek nem műholdképek, hanem a speciális többcsatornás műholdképek alapján készült, az NDVI értékeket vagy azok átlagtól való eltéréseit ábrázoló térképek, különböző színezésekkel. 
  • Ha nagyon leegyszerűsítve akarjuk értelmezni, akkor azt mutatják meg, hogy az adott területeken milyen mértékben fordultak elő klorofillt tartalmazó növények az adott időszakban (esetünkben 2014. aug. 21-31. között). 
  • S ahol vannak növények, ott feltehetően vannak a gólyák számára fogyasztható táplálékállatok is (pl. sáskák). Ahol több a zöld növényzet, ott valószínűleg a "gólyatáplálék" is több.

Kelet-Afrika 2014. augusztus 21-31. közötti időszakra vonatkozó eMODIS NDVI áttekintő térképét láthatjátok. Piros pöttyel jeleztem, hogy hol tartózkodott ebben az időszakban Picur (2014. aug. 31. - szept. 04. között). Ott álltak meg először több napos pihenőre vonulásuk során. Főként az látszik, hogy még a nagy zöld területek (ahol jelentős most a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalma) előtt álltak meg.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Letöltöttem a nagy felbontású térképeket (mintegy 744 MB!), majd a megfelelő részleteket georeferáltam, így pontosan rá tudtam helyezni Picur aug. 31. - szept. 04. közötti pozícióit. Nos, ezen a nagyításon már látszik az, ami a Google műholdképein nem. Azokban a napokban, amikor Picur ott volt, néhány zöld folt tűnik fel a térképen. Tehát volt ott valamennyi növényzet (s talán azt legelő sáskák is, melyek a gólyáknak éppen megfelelőek), s gólyánk meg is látogatta azokat a foltokat.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ez a térkép azt mutatja, hogy az adott terület átlagos (az előző évtized átlaga, ugyanebben a 10 napban) NDVI értékei kisebbek vagy nagyobbak a múlt héten mérteknél. Ha valahol barnás színeket láttok, ott jelenleg kisebb NDVI értékeket mértek, mint az elmúlt évtized átlaga, ahol zöldet, ott magasabb. S természetesen az árnyalatok erősségével az eltérés is nagyobb. Azaz itt már az is látszik, hogy ahol Picur ideje nagy részét töltötte, azok a helyek is zöldebbek, mint a környező szintén sivatagos területek (szürkék jelen esetben).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ez szintén egy áttekintő térkép, ami százalékos mértékben mutatja meg Kelet-Afrika területén, hogy az előző évtizedben ugyanebben az időszakban mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek. Picur pozícióját most is piros pöttyel jelöltem. Talán feltűnik, hogy a jelentős mértékben magasabb NDVI értékek attól a vonaltól délre vannak, ahol Picurék megálltak pihenni. Minél zöldebb, majd kékebb egy terület, annál nagyobb a pozitív eltérés!
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Belenagyítva az előző térkép nagy felbontású változatába, látható, hogy Picur pozíciói az átlagostól jóval magasabb NDVI értékekkel jellemezhető helyekről érkeztek.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ha nem az NDVI térképeket nézzük, hanem a csapadék mennyiségeket, akkor azt láthatjuk, hogy az Al Matammah régióba (ahol Picurék megpihentek) mintegy 2 héttel hamarabb érkezett meg a jelentős mennyiségű csapadék (kb. 100 mm), mint az előző évben. Ráadásul idén is jóval több eső esett, mint az átlagos mennyiség arrafelé (kb. 70 mm).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Remélem, hogy nem feküdte meg a gyomrotokat ez a kis játék az adatokkal, térképekkel és ábrákkal! ;-)

Egy kis bónusz a végére, két térképpel a ma délben érkezett adatok alapján, hogy tudjátok merre vette az irányt Picurunk. ;-)

Csütörtökön elhagyta Shendi környékét, s megtett 133 km-t délkeleti irányba. Azóta ott van, ahol azt a pontsűrűsödést látjátok. Azért nincs összekötve az útvonal utolsó ismert pontjával, mert az adatok egy része nem érkezett meg a csütörtöki délutánjáról. Sebaj, a lényeg, hogy tudjuk most hol tartózkodik! ;-)
Jól néznek ezek a vádik a műholdképen. Valószínűleg most víz is lehet azokban a vízmosásokban. :-)
2014. szeptember 04-07.

28 megjegyzés:

Beck Éva írta...

Kedves Karcsi.

Nagyon köszönöm a részletes, mindenre kiterjedő beszámolódat, a képeket, mindent.
Hajrá Picur csak így tovább :)


Beck Éva

Névtelen írta...

Szia Karcsi! Hú de jó ez a nemtommi amiből dolgoztál, csak ámulok és bámulok szószerint :-). Mennyi meglepetés, hogy miért épp hol állnak meg. Így már érthető ;-). Az nagyon jó, hogy csapadékos idő van, biztosítva a táplálék és víz. Gondolom ahogy fogy az élelem, akkor tovább állnak. Komolyan mondom, fogalmam nincs róla, honnan tudják hol vannak, merre repüljenek tovább? Mikor nekik se térképük, se netük és mégsem tévednek el :-)
Köszi szépen a mai naplót is! ;-)
üdv
Heni

Névtelen írta...

Karcsi, nagyon jó vagy, nélküled sosem tudnánk meg ilyeneket.

A technika fejlődésének egy későbbi fokán a gólyák szemében lesz beépítatt webkamera, és azt látjuk majd élőben, amit ők néznek :))

Névtelen írta...

Bocs, Adrienne voltam :)

Kata írta...

Szia Karcsi! Én csak ámulok, és bámulok, holnap újra át kell rágni ezt az egészet, hatalmas munkád van benne, én meg csak kapkodom a fejem, (gondolom sokadmagammal)annyi új, és teljesen ismeretlen dolgokat hozol el nekünk, hálás köszönet érte! Komolyan sajnálom azokat az embereket, akik nem olvassák ezt a történetet, nem is tudják mit veszítenek! És hát a végére azért még annyit, hogy drága Picurunk, nagyon ügyes vagy, csak így tovább, a Papa már repül utánad, izgulunk Mindannyiotokért! Kata.

Névtelen írta...

Örülök, hogy gólyáinknak van eledel, víz és meleg Szudánban és így legyen ez ezután is.
Köszönjük Karcsinak a nagyon érdekes, alapos beszámolót, amely ezt alá is támasztotta.
Üdvözlettel
Szitáné.

Cila írta...

Karcsi, nagyon-nagyon köszönjük az igen részletes, tartalmas, tudományos, fölöttébb érdekfeszítő beszámolódat! :-) :-)
Üdv: Cila

B.Beata írta...

Húú... gratulálok ehhez a remek íráshoz! Le a kalappal!! Mint a többiek ámultam bámultam. :) Várjuk a következőt:))

Névtelen írta...

Kedves Károly!

Nagyon köszönöm ezt a csodálatos tartalmú bejegyzést. Néhány tudományos lapban publikált írás bőven elbújhat mellette. Itt nincs semmilyen feltételezés, hanem a tényleges adatokkal alátámasztott tény. Ezekhez az információkhoz nagyon jó lenne, ha egy szélesebb olvasóréteg is hozzájuthatna, mondjuk egy könyv formájában.:-) Szeretnék egy dedikált példányt megvásárolni. Picur nagyon jó úton halad afelé, hogy erős, felnőtt gólya váljék belőle. Kísérje további útján is a jó szerencse. Ismételt köszönet a sok munkáért és a sok-sok új információért.

Tisztelettel: Erzsi

Unknown írta...

Szia!
Már nagyon vártuk a beszámolód.
Nagyon szeretem olvsni, sok érdkes dolgot megtudunk belőle.
Fantsztikus, érdekes a munkátok, sok tudás és állatszeretet kell hozzá. Nem is hittem volna.
Örülök hogy Picur rendben vonul.
Továbbra is írj, ugy látom mindannyian nagyon várjuk. Gólyanaplóval indul a reggelünk!
Üdv Zsuzsi

Unknown írta...

fantastico Charlie! spiegazioni perfette per sperare che Picur è al sicuro e non in zona completamente desertica!

Névtelen írta...

Hát igen!Sokkal gazdagabbak leszünk ezekkel az ismeretekkel a birtokunkban.Teljesen érthetően-igaz némely szakaszt kétszer is át kellett rágnom,hogy megértsem-ismertette a lényeget.Isteni volt!
üdv:zs

Névtelen írta...

Kedves Karcsi és mindenki, aki segíti munkádat!
Egy autoimmun nyavalyának köszönhetően megnőtt a szabadidőm, s a ti közreműködésetekkel fehér-gólya rajongóvá váltam. Nagyon élvezem a naplót amiből szórakoztatva tanulhatok sok mindent ezekről a madarakról. Köszönöm és további jó munkát és sikereket kívánok mindannyitoknak....a mi érdekünkben is :P
Ági

Névtelen írta...

Kedves Karcsi!
Hát ez nem semmi! Én meg már abba akartam hagyni a "gólyázást" mert minél többet tudok meg róluk, annál jobban aggódok értük.De ezek után...nem megy.

Üdv. Szilvi

Unknown írta...

Kedves Károly !
Köszönöm a részletes tájékoztatást. Teljesen új rálátást kaptunk gólyáink viselkedéséről. Laikus szemlélő nézi a Google térképre kivetített útvonalat és nem is gondol bele abba, hogy a térkép mikor készült (ki tudja melyik évszakban és mikor rögzítették - lehet hogy évekkel ezelőtt). Gondolom ez csak egy kis szelete volt a megfigyeléseknek, de ez egyszerűen fantasztikus. Én nagyon várom a "madártani szabadegyetem" következő fejezetét. Köszönet, hogy szabadidejéből erre is tud időt fordítani.

Nagy Károly írta...

Sziasztok!

Ma Budapesten voltam, ezért nem válaszoltam eddig. Ugyan még nem értem haza, de útközben írok, hátha mire hazaérek már nem lesz megint időm. :-)

Szóval, köszönöm, hogy elolvastátok!
Látom sokaknak tetszett, érdemes volt dolgoznom vele. ;-)

Üdv,
Karcsi

Nagy Károly írta...

Kedves Kovács Ágnes!

Egy valamit azért írnék ezzel kapcsolatban: "hogy a térkép mikor készült (ki tudja melyik évszakban és mikor rögzítették - lehet hogy évekkel ezelőtt)."

A lényeg nem ez, mert a műholdfelvételeken sosem lesz zöld a sivatag azokon a részeken. Az általam bemutatott NDVI térképek színezve vannak az NDVI értékeknek, ill. az adott térképeknél megemlített értékeknek megfelelően. Azok nem valós zöldeket mutatnak, hanem a klorofill jelenlétének mértékét, azaz röviden a zöld növényzet jelenlétét. De nem zöld azért a táj annyira, hogy a műholdfelvételeken zöldellő mezőnek nézne ki.

Üdv,
Karcsi

Beck Éva írta...

Kedves Karcsi.

Persze hogy olvassuk, sőt alig várjuk a következő okosítót is :)

Nagyon kényeztetsz ám bennünket :) amit hálásan meg is köszönök Neked.

Jó utat, de gondolom már haza értél.

Beck Éva

lorine írta...

Hát ez szenzációs Karcsi!!!!Ez a gólyanapló felér egy szabadegyetemi kurzussal!!!
Már épp aggódtam, hogy a puszta sivatagban vajon találnak e élelmet gólyáink, mikor te erre is megadtad az alapos választ.
Köszönet érte millió!
Közben felfedeztem egy filmsorozatot is, a Világ madárszemmel című 6 részeset, amiben bizony úgy is készültek részek, hogy madárra helyezett kamerával vették fel bizonyos részeket, s olyan érzése van az embernek, mintha ő is madár lenne. Csodás film, de ez a blog is az!!

N.Ilona írta...

Károly most nemcsak a lelkünket, hanem a tudásunkat is gyarapította és ápolta. Köszönet érte, remek közlés, érthető, izgalmas és érdekes.
Várjuk a továbbiakat és ehhez a munkához jó egészséget kívánok magam és olvasó társaim nevében.
N.Ilona

Névtelen írta...

Karcsi!

Január vajon miért nem indult el? Bár talán jobb is így, mint megkockáztatni azt a veszélyes és hosszú utat, ami vár rájuk. Miért is kell olyan messzire menniük? Közelebb is lenne alkalmas telelő és élelemszerző hely. Vagy mégsem?!

Unknown írta...

Kedves Karcsi!
Bombázunk téged a kérdéseinkkel, csak győzd megválaszolni.
Ha 3 éves korára ivarérett lesz a gólya, akkor vajon azon a területen rak fészket ahol született, vagy tejesen véletlenül választ helyet?
A mi gólyánk a miénk marad, vagy ki tudja hová megy.
Üdv Zsuzsi

Névtelen írta...

Kedves Karcsi!
Mikor nyilvánítanak egy jeladót inaktívvá? Ha bizonyos idő eltelte után nem továbbít jelet? Mert nem tudhatják, hogy elromlott vagy mi történhetett vele vagy a viselőjével.(Persze biztosan vannak esetek, amikor igen) Pl. Zagyváról lehet vmit tudni?

Névtelen írta...

Közben utána néztem Zagyvának és ha jól látom Izraelben történhetett valami...

Kata. írta...

Szia Karcsi! Nagy-nagy köszönet a mai munkádért is!Hát..alaposan megmozgatod a berozsdásodott agytekervényeinket (legalábbis az enyémet)Fáradhatatlan vagy, de Picur mindent megér!!Iskolapadban érzem magam:-)Talán még feleltetés is lesz ebből!Reméljük hamarosan "üzen" Picurunk, öröm látni, hogy jó helyen van, okos gólyababa, volt kitől tanulnia! Kata.

Nagy Károly írta...

Köszönöm az újabb hozzászólásokat!

Válaszolok az újabb kérdésekre.

"Miért is kell olyan messzire menniük? Közelebb is lenne alkalmas telelő és élelemszerző hely. Vagy mégsem?!"

Ezen nem olyan egyszerű, miután sok-sok-sok évezred alatt alakultnak ki a vonulással kapcsolatos viselkedések, s csak úgy tud változni, ha vannak egyedek, melyek pl. maradnak (aberránsak, a szokásostól, a normálistól eltérőek), s ha túlélnek és sikeresek lesznek, s a génjeik egyre nagyobb arányban elterjednek a populációkban. Egyelőre ez a Kárpát-Medencében még nagyon kis kisebbség, hiszen azért a mi telünk még nem mindig ideális számukra. De a nyugat-európai populációkban sokkal nagyobb a nem vonulók vagy rövid távon vonulók aránya, melyek egyre nagyobb számban csak Spanyolországig vonulnak. Ott van elegendő táplálék (pl. nagy hulladéklerakóknál), a mi gólyáink vonulási útvonalán átmenő nagy tömegeknek nem nagyon lenne. Legközelebb a Szaharától délre van valóban elég kaja annyi gólyának, amennyi a keleti populációknak elegendő. De azért valószínűnek tűnik, hogy egyre gyakoribb lesz, az itthon maradók vagy a rövidebb utakat választók száma. Ez majd kiderül a következő évtizedekben, vagy évszázadokban, esetleg évezredekben. :-)
Ma még itthon biztosan nem tudna ennyi gólya áttelelni, akkor sem, ha hirtelen, az egyik napról a másikra úgy döntenének, hogy nem mennek sehová. De ez nem ilyen döntéseken múlik, hanem a szelekción és adaptáción, s még sok minden máson, ami nem úgy működik, hogy megnyomnak egy gombot és döntenek, hogy mostantól márpedig így lesz. ;-)

Nagy Károly írta...

Kedves Zsuzsi!

"Ha 3 éves korára ivarérett lesz a gólya, akkor vajon azon a területen rak fészket ahol született, vagy tejesen véletlenül választ helyet?"

Ivarérett lesz az már 2 évesen is, de általában kóborolnak, ezért kezdi a többség később az első költési kísérletet.
Vannak, amelyek csak néhány kilométerre, de gyakran 50-100 km-es körzetben költenek a kikelésük helyéhez. Aztán vannak olyanok is, melyek több száz vagy több ezer km-re kezdenek költésbe (pl. a spanyol származású Fülöp gólyánk a Bodrog mentén). A választásuk annyira összetett lehet, hogy nem tudjuk megjósolni, hol fognak költeni.
De egészséges populációk esetén, már csak a beltenyészet elkerülése végett is, jó ha nem túl közel költenek a születési helyükhöz.

Üdv,
Karcsi

Nagy Károly írta...

Kedves Névtelen!

"Mikor nyilvánítanak egy jeladót inaktívvá? Ha bizonyos idő eltelte után nem továbbít jelet? Mert nem tudhatják, hogy elromlott vagy mi történhetett vele vagy a viselőjével.(Persze biztosan vannak esetek, amikor igen) Pl. Zagyváról lehet vmit tudni?"

Igen, pontosan így van. Az egyedek egy részéről tudjuk, hogy elpusztult, ezért állítjuk inaktívra a jeladót a satellitetracking.eu oldalon.
Más részükről nem tudjuk (Zagyva is ilyen). Meghibásodhat a jeladó vagy eltűnik a mobiltornyok hatósugarából, s egy idő után, ha nem érkeznek adatok, akkor inaktívra állatjuk. Aztán, ha előkerül, mint történt az fél év után Tiszával 2013 tavaszán, akkor visszaállítjuk aktívvá.

Üdv,
Karcsi