A következő címkéjű bejegyzések mutatása: időjárás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: időjárás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 21., szombat

Mindenhol a gólyáinkról beszélnek!

Az elmúlt hetekben lépten-nyomon gólyás hírekbe botlott az ember, s különösen gyakran hallhattunk jeladós gólyáinkról. Nem is csoda, hiszen a tavasszal együtt őket is mindenki hazavárja.

Kedden Németh Lajos a TV2 esti időjárás előrejelzésében is részletesen beszélt Veca és Varbó helyzetéről. Azért ez nem semmi! :-)

Itt visszanézhető az említett időjárásjelentés. >>

"Marad a napos idő", Varbó és Veca pedig Törökországban járnak.
Forrás: TV2

A nemzeti ünnepen az M1 televízió "Magyarország, szeretlek!" című műsorában Picurról tettek fel kérdést. Azért ez sem semmi! :-)

"A látványos és szórakoztató show-műsorban művészek, sportolók, hírességek mérik össze tudásukat Magyarország kultúrájáról, történelméről és hagyományairól."

A Picurral kapcsolatos kérdés a 40. perc körül látható. >>

Kérdés az M1 "Magyarország, szeretlek!" című műsorában:
Hány kilométeres utat járt be Picur, amíg elérte téli lakhelyét?

Forrás: mediaklikk.hu

Picurról egyébként az MME Madártávlat című folyóiratának 2015. tavaszi számában jelent meg nyomtatásban egy cikk, "Picurt Dél-Afrikában fotózták!" címmel.

A Madártávlat tavaszi számában Picurról megjelent cikk.

Kedden a Nyíregyházi Főiskola könyvtárában rendszeresen megrendezésre kerülő Teadélután programja is a jeladós madarainkkal foglalkozott, ahol gólyáink történetei vitték a prímet. :-)

"Madaras teadélután" címmel jelent meg ez a kép a Kelet-Magyarország napilapban, a következő szöveggel: A ragadozó madarakról és gólyákról tartott előadást Nagy Károly, a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület munkatársa kedden a Nyíregyházi Főiskolán.
Forrás: Kelet-Magyarország, Fotó: Sipeki Péter

2014. szeptember 10., szerda

Tippeljetek! Kelet-Afrikában hol a legmagasabbak a friss NDVI értékek az előző évtized átlagához képest?

Meglepően népszerű lett az előző bejegyzés, pedig féltem, hogy kicsit sok lesz benne a tudomány. Bár titkon reménykedtem, a gólyakedvelőket ez is kell, hogy érdekelje.

Köszönöm, hogy kedveltétek! ;-)

Picur az előző napokban sem indult tovább, csupán 40 km-t bóklászott a legutóbb közzétett pozícióihoz képest. Legutóbb szeptember 08-án délelőtt érkeztek tőle adatok.

Picur mozgása 2014. szeptember 05-08. között

S akkor most lelövöm a címben feltett kérdést. Naná, hogy Picur jelenleg ott tartózkodik, ahol Kelet-Afrikában a legmagasabbak a friss NDVI értékek* az előző évtized átlagához képest. Tehát vízben, növényzetben és valószínűleg élelemben sem szűkölködik.

*Az NDVI-ról (vegetációs index) nem regélnék újra, aki még nem olvasta el az előző bejegyzést, annak erősen ajánlott! ;-)

Letöltöttem a legfrissebb nagy felbontású NDVI térképeket (2014. aug. 26. - szept. 05.), majd a megfelelő részleteket georeferáltam, így pontosan rá tudtam helyezni Picur szept. 05-08. közötti pozícióit.
Elég sok ott a klorofill! :-)
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ezen az áttekintő térképen látszik az, amit a címben kérdeztem, majd utána megválaszoltam. Százalékos mértékben mutatja meg Kelet-Afrika területén, hogy az előző évtizedben ugyanebben az időszakban mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek. Picur pozícióját most is piros pöttyel jelöltem.
Ugye látjátok, hogy hol vannak a legsötétebb foltok? ;-)
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Belenagyítva az előző térkép nagy felbontású változatába, látható, hogy Picur pozíciói az átlagostól jóval magasabb NDVI értékekkel jellemezhető helyekről érkeztek. Magyarul, jobb helyen nem is lehetne.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Legközelebb már tényleg arról írok, hogy mik várják gólyáinkat, ott a távoli Afrikában. ;-)


2014. szeptember 7., vasárnap

Picur 5 napos pihenője Szudánban - friss csapadék adatok és vegetációs indexek tükrében

Legutóbb így fejeztem be: "A következő bejegyzésekben megpróbálom majd megvilágítani, hogy Picur talán nem véletlenül töltött el 5 napot azon a kietlennek tűnő sivatagi tájon, s azt is, hogy mik várják Afrikában gólyáinkat." 

Mivel Picurtól nem érkeztek újabb adatok az elmúlt három napban*, így most a fent idézett ígértem első feléről fog szólni a mai bejegyzés. ;-)

*A bejegyzést még korábban kezdtem írni, s vasárnap reggelig valóban nem érkeztek újabb adatok. De késő délután, amikor hazaérkeztem Debrecenből, már itt vártak a délben megjött friss koordináták. Így azokat is beszúrtam a bejegyzés végére. Tudom, hogy most sokan egyből odagörgetitek az oldalt. :-D Azért olvassátok el a bejegyzést is! ;-)

Vonuló madaraink más-más stratégiával vágnak neki rövidebb vagy hosszabb útjuknak (rövidebb: pl. a mediterrán régió, hosszabb: Afrika Szaharán túli területei). Sokan jelentős zsírtartalékot is felhalmoznak bőrük alatt (pl. az apró énekesek, melyek csak aktív repüléssel tudnak vonulni), amit egy-egy nagyobb táv megtétele során használ fel szervezetük. Majd megállnak egy "tradicionálisan" általuk használt pihenőhelyen (fecskék esetében ezek általában nádasok), ahol ismét feltöltekeznek, s utána ismét folytatják útjukat. A szárazabb vidékeken (pl. Száhel övezet) számukra életbevágó ezeknek a megállóhelyeknek a megléte és állapota is. Nem mindegy az sem, hogy mikor érnek oda. Fontos lehet, hogy az adott régióban akkor éppen ne legyen szárazság. Sajnos a klímaváltozás, az ember tájátalakító tevékenységei, és még számos egyéb ok miatt ezek a feltételek egyre kevésbé kiszámíthatóak számukra. (Ha egy nádas eltűnik, akkor sem táplálék, sem biztonságos éjszakázóhely nem várja őket. Mehetnek tovább a következőig, ami sokuk pusztulásával járhat.)

A gólyák, mint tudjátok, nem repülnek át nagyobb tengereket, inkább a partvonalak mentén vonulnak, s amennyire csak lehet, kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat (termikelnek, majd amennyit csak tudnak hosszan siklanak, takarékoskodva az energiájukkal). De nekik sem mindegy, hogy milyen kondícióval vágnak neki a hosszú útnak. Napi megállóhelyül ők is olyan helyeket néznek ki, melyek közelében táplálkozni tudnak és nyugalmuk is lesz az éjszakázáshoz. Ha minden jól megy, akkor a tempósan vonuló csapatok első jelentősebb, több napig tartó pihenőjüket már Afrikában tartják. Feltehetően nem mindegy nekik sem, hogy ez a hely tejesen száraz és zavart terület, vagy olyan, ahol akkor éppen van elég táplálék és viszonylagos nyugalom. Több napos piknikre nem érdemes megállniuk olyan helyen, ahol a csapat nem talál egy árva sáskát sem, s ahol emberek vagy más élőlények kergetik őket éjjel-nappal.

S akkor a fenti bevezető után rátérek Picur 5 napos megállójára. Láthattuk, hogy Szudánban, a Nílus mellett, El Matamma és Shendi települések közelében töltötték az időt. A Google Föld műholdképei alapján nagyrészt a településtől távolabb, a köves-homokos sivatagban bóklásztak és éjszakáztak. Picur néhány pontja szerint ugyan ellátogatott a Nílus mentén öntözött farmokra is, de nem ott dekkolt naphosszat.

Picur pozíciói 2014. augusztus 31. és szeptember 04. között a Google műholdfelvételén.

Nem tűnik túl vonzónak a fenti műholdfelvételen az okker színű sivatagi táj. De milyenek lehettek a feltételek akkor, amikor ők ott voltak? Ez érdekelt engem is, s szombaton kicsit utánanéztem. ;-)

Az már számotokra is nyilvánvaló, hogy a technika fejlődése milyen lehetőségeket nyitott meg előttünk a madárvonulás kutatásában. Amióta GPS-es jeladókkal tudjuk nyomon követni nagyobb madarainkat (sőt ma már nem csak az egészen nagyokat!), azóta nemcsak nagyságrendekkel több adathoz jutunk az érintett fajok vonulásáról és teleléséről (mint például a színes gyűrűzések révén jutottunk), hanem nagyságrendekkel több kérdésre kapunk válaszokat.

S gondolom, azt sem kell ecsetelni, hogy a Föld minden részéről elérhető nyilvános nemzetközi meteorológiai adatbázisok milyen fontosak a madarak vonulását kutatók számára.

Vannak viszont olyan, a laikusok által talán kevésbé ismert adatbázisok is, melyeket szintén használnak a madárvonulás kérdéseit vizsgáló kutatók is, amilyenek például az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) adatbázisok (természetesen nem miattuk fejlesztették, hanem mindenféle gazdasági és természettudományos kutatásokat végzők számára).
Az NDVI-t magyarul vegetációs indexként szokták emlegetni. Valójában "egy dimenziómentes mérőszám, amely egy adott terület vegetációs aktivitását fejezi ki. Értékét a növényzet által a közeli infravörös (NIR) és a látható vörös (RED) sugárzási tartományban visszavert intenzitások különbségének és összegének hányadosa szolgáltatja, A NDVI korrelál a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalmával."

"A bioszféra fiziológiás állapotáról képet szolgáltató vegetációs indexet a nagy felbontású, többcsatornás műholdképek megjelenése és a távérzékelési módszerek fejlődése során dolgozták ki."

Ne ijedjetek meg, további tudományos részletekbe nem bocsátkozom, mert akit mélyebben érdekel a téma, az angol nyelven kimeríthetetlen mennyiségben találhat szakirodalmat az interneten is, s néhány érdekesebb anyag magyar nyelven is elérhető. ;-)

Azért említettem meg az NDVI-t, mert a USGS (United States Geological Survey) FEWS NET Africa Data Portal szolgáltatásait vettem igénybe, hogy megnézzem Picur szudáni 5 napos pihenőjének helyszínét. Érdemes tudni erről az adatbázisról, hogy Afrika teljes területéről elérhetőek rajta a lehető legfrissebb NDVI adatok, s még sok-sok egyéb információ. S a frissesség jelen esetben azt jelenti, hogy a hét második felében már hozzáfértem az előző hét adatihoz.
Nem semmi, igaz-e? ;-)

S akkor, a Gólyanaplóban talán szokatlanul hosszú bevezető után, rátérek a lényegre. Mit is találtam a USGS adatbázisában? (Meg kell jegyeznem, hogy ez csak egyfajta játék volt ezekkel az adatokkal, melyekből sokan, sok-sok erőforrás számítási teljesítményével, igen komoly és húsba vágó elemzéseket szoktak végezni.)

A további részleteket a térképek és ábrák alatt olvashatjátok!

Fontos megjegyzés, a félreértések elkerülése végett! 


  • A következő térképek nem műholdképek, hanem a speciális többcsatornás műholdképek alapján készült, az NDVI értékeket vagy azok átlagtól való eltéréseit ábrázoló térképek, különböző színezésekkel. 
  • Ha nagyon leegyszerűsítve akarjuk értelmezni, akkor azt mutatják meg, hogy az adott területeken milyen mértékben fordultak elő klorofillt tartalmazó növények az adott időszakban (esetünkben 2014. aug. 21-31. között). 
  • S ahol vannak növények, ott feltehetően vannak a gólyák számára fogyasztható táplálékállatok is (pl. sáskák). Ahol több a zöld növényzet, ott valószínűleg a "gólyatáplálék" is több.

Kelet-Afrika 2014. augusztus 21-31. közötti időszakra vonatkozó eMODIS NDVI áttekintő térképét láthatjátok. Piros pöttyel jeleztem, hogy hol tartózkodott ebben az időszakban Picur (2014. aug. 31. - szept. 04. között). Ott álltak meg először több napos pihenőre vonulásuk során. Főként az látszik, hogy még a nagy zöld területek (ahol jelentős most a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalma) előtt álltak meg.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Letöltöttem a nagy felbontású térképeket (mintegy 744 MB!), majd a megfelelő részleteket georeferáltam, így pontosan rá tudtam helyezni Picur aug. 31. - szept. 04. közötti pozícióit. Nos, ezen a nagyításon már látszik az, ami a Google műholdképein nem. Azokban a napokban, amikor Picur ott volt, néhány zöld folt tűnik fel a térképen. Tehát volt ott valamennyi növényzet (s talán azt legelő sáskák is, melyek a gólyáknak éppen megfelelőek), s gólyánk meg is látogatta azokat a foltokat.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ez a térkép azt mutatja, hogy az adott terület átlagos (az előző évtized átlaga, ugyanebben a 10 napban) NDVI értékei kisebbek vagy nagyobbak a múlt héten mérteknél. Ha valahol barnás színeket láttok, ott jelenleg kisebb NDVI értékeket mértek, mint az elmúlt évtized átlaga, ahol zöldet, ott magasabb. S természetesen az árnyalatok erősségével az eltérés is nagyobb. Azaz itt már az is látszik, hogy ahol Picur ideje nagy részét töltötte, azok a helyek is zöldebbek, mint a környező szintén sivatagos területek (szürkék jelen esetben).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ez szintén egy áttekintő térkép, ami százalékos mértékben mutatja meg Kelet-Afrika területén, hogy az előző évtizedben ugyanebben az időszakban mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek. Picur pozícióját most is piros pöttyel jelöltem. Talán feltűnik, hogy a jelentős mértékben magasabb NDVI értékek attól a vonaltól délre vannak, ahol Picurék megálltak pihenni. Minél zöldebb, majd kékebb egy terület, annál nagyobb a pozitív eltérés!
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Belenagyítva az előző térkép nagy felbontású változatába, látható, hogy Picur pozíciói az átlagostól jóval magasabb NDVI értékekkel jellemezhető helyekről érkeztek.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ha nem az NDVI térképeket nézzük, hanem a csapadék mennyiségeket, akkor azt láthatjuk, hogy az Al Matammah régióba (ahol Picurék megpihentek) mintegy 2 héttel hamarabb érkezett meg a jelentős mennyiségű csapadék (kb. 100 mm), mint az előző évben. Ráadásul idén is jóval több eső esett, mint az átlagos mennyiség arrafelé (kb. 70 mm).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Remélem, hogy nem feküdte meg a gyomrotokat ez a kis játék az adatokkal, térképekkel és ábrákkal! ;-)

Egy kis bónusz a végére, két térképpel a ma délben érkezett adatok alapján, hogy tudjátok merre vette az irányt Picurunk. ;-)

Csütörtökön elhagyta Shendi környékét, s megtett 133 km-t délkeleti irányba. Azóta ott van, ahol azt a pontsűrűsödést látjátok. Azért nincs összekötve az útvonal utolsó ismert pontjával, mert az adatok egy része nem érkezett meg a csütörtöki délutánjáról. Sebaj, a lényeg, hogy tudjuk most hol tartózkodik! ;-)
Jól néznek ezek a vádik a műholdképen. Valószínűleg most víz is lehet azokban a vízmosásokban. :-)
2014. szeptember 04-07.

2014. május 8., csütörtök

Már fiókák mocorognak a fészekben

Az első fióka kikelésével kapcsolatosan tegnap éjfél előtt lezárult, s mindössze egy napig tartó szavazás szoros eredményt hozott, s a legtöbb tipp a május 8-ra érkezett.

S láss csodát, ma ki is kelt az első két fióka. :-)

Mindössze egyetlen szavazat különbséggel, de a május 8-ra tippeltek a legtöbben.
Tehát az idei évben, eltérően az előzőektől, nem 33 nap kotlás után, hanem 32 napra kelt ki az első két fióka. Egy nap ide vagy oda, nem számít, a lényeg, hogy nagyra nőjenek! :-)

Ha minden rendben zajlik, akkor hamarosan várható a harmadik, majd rá 1-2 napra a negyedik fióka is kibújik. Így vasárnapra lehet, hogy már teljes lesz a kompánia.

A fehér gólyáknál az inkubáció ideje általában 29 - 34 nap közötti, s egyedi variációt mutathat akár a szülőkre, akár a tojásokra és lakóikra (embriók) vonatkozóan.

Egy valami nem változott az előző évekhez képest, mégpedig az, hogy az idén is esős, hideg napon keltek ki. Szerencsére délután már nem esett Nagyhalászban sem, s bár fújt a szél, de a Nap is kisütött. Reméljük, hogy a gondos szülőknek köszönhetően nem lesz gond velük, s azt is, hogy hamarosan melegebbre fordul az időjárás!

Sokan felteszik a kérdést, hogy miért nem egyszerre kelnek ki a gólyafiókák, mint ahogyan a kiscsirkék? 

Erről is írtam már korábban több alkalommal, például ebben a bejegyzésben: Ötből 5, majd 4 lett. (2011.05.19.) >>

De ahogy a műveltebb kollégák mondanák, repetitio est mater studiorum, ezért idézek a linkelt bejegyzésből:
„A gólyák az ún. aszinkron kelésű madárfajok közé tartoznak, azaz a fiókáik nem egy napon kelnek ki. Ezt úgy valósítják meg, hogy a kotlást még azelőtt elkezdik, mielőtt leraknák az utolsó tojásukat. Ebből következik, hogy a legutoljára lerakott tojásból sokkal később kel ki a fióka. (Ellenben pl. a fecskék többsége csak az összes tojás lerakása után kezd el kotlani, ezért fiókáik egy-két napon belül mindannyian kikelnek.)

Az aszinkron kelésről számos hipotézis ismert, melyek megpróbálják magyarázni, hogy miért lehet hasznos, ha a fiókák nem egyszerre kelnek ki, azaz nem egy korúak, s így jelentős méretbeli különbségek alakulnak ki. Egyik hipotézis szerint a később kikelő fiókák „tartalékok” lehetnek, s ha megfelelőek a körülmények (pl. elegendő a táplálék), akkor növelhetik a kirepülő fiókák számát, ha nem, akkor elpusztulnak.”

A mai bejegyzés vége három rövid videót tartogat még számotokra, melyen egyrészt az apróságok is láthatóak, másrészt egy köpetelés, amikor a szülő a megemészthetetlen táplálék maradványokat kiöklendezi (ahogy az a baglyoknál közismert), s amit sokan vészjósló fuldoklásnak néztek az élő közvetítés figyelésekor.



2008. június 7., szombat

4 hét – 4 fióka

Négy hetesek lettek a nagyhalászi fiókák és mind a négyen szépen fejlődnek.

Az első négy hét gyakran vízválasztó, hiszen ekkor vannak leginkább kitéve a kicsik az időjárás viszontagságainak, s ekkor dől el az is, hogy a kisebbek eléggé erősek-e ahhoz, hogy nagyobb testvéreik mellett is elegendő élelemhez jussanak az etetések során zajló tolongásban.

Eddig mindannyian vették az akadályokat, egyre többet állnak fel a fészekben, s már gyakran nyújtóztatják egyre nagyobbra növő szárnyaikat.

Úgy tűnik, hogy esős Medárdunk lesz, de reméljük, ha esős idők is jönnek, jelentős és tartós lehűléstől nem kell tartanunk! A júniusi hideg ugyanis még nagy veszélyt jelenthet az ilyen nagy fiókákra is.

Érkezés némi fészekanyaggal és a reggeli elemózsiával.

Délutáni pihenő

„Nézzétek, mekkora szárnyam van!”

Akik figyelemmel kísérik a hazai kamerával megfigyelt gólyafészkek történéseit, azok már biztosan tudják, hogy a méltán népszerű darányi gólyacsalád kevésbé volt szerencsés ebben az évben, hiszen az öt fiókából kettő elpusztult egyhetes korában (Buci és Batyu), s tegnap éjjel a megmaradt három fiókából a legkisebb is elpusztult (Baldur). A lemaradt fiókának az arrafelé esett sok eső már sok volt, s nem bírta tovább. Drukkoljunk a megmaradt két legnagyobbnak (Bonbon és Boróka), hogy őket már ne érje semmi baj!

Akik még nem ismernék a történetüket, azoknak néhány elérhetőség itt található:
A fészek adatai a fehér gólya adatbázisban. >>
A kamera képe itt érhető el. >>
Friss információk a fészek fórumában. >>

Nagyszerű gólyavédő barátaink a mai napon eltávolították a fészekből a kis Baldur tetemét és száraz fészekbélés anyagot (szénát) is vittek fel. Köszönjük NEKIK!