2014. szeptember 30., kedd

Meglátogatnád Picurt, Petert és Keszit Szudánban?

Legutóbb már írtam róla, hogy Picur, Peter és Keszi egymáshoz közel töltötték az elmúlt heteket. Azóta sem indultak tovább, s Picur és Keszi most is New Halfa közelében vannak. Ahogy azt már tudjátok, itt található Szudán második legnagyobb öntözött mezőgazdasági területe. Egyelőre az ültetvényekre még nem merészkedtek be, de nincs is rá szükségük, mert amint azt a vegetációs indexek (NDVI) térképein* láthattátok, a környéke is elég zöld mostanában.

*Ha nem tudod, hogy mi az az NDVI, akkor olvass vissza egészen szeptember 7-ig!

Picur rendszeresen küldi adatait, az előző bejegyzés óta is szinte minden nap küldött SMS-t, s néhány kósza adat Keszitől is érkezett. Legutóbb mindketten pénteken (szept. 26.) üzentek, s akkor alig 75 km-re voltak egymástól. Picur, ahogy legutóbb is, a hatalmas kiterjedésű öntözött mezőgazdasági területtől északra, Keszi pedig ekkor már legalább két napja New Halfa településtől nyugatra volt.

Picur (piros: szept.13-22., kék: szept. 23-26.) és Keszi (sárga: szept. 25-26.) pozíciói az utóbbi napokban

Eltelt három hét azóta, hogy a Kassala régióba érkeztek, s ahogy azt már akkor jeleztem, ott éppen most van az esős időszak. Tehát most még jó helyen vannak. (Gólyáink a teleléskor általában nomádok módjára viselkednek, ha az táplálék mennyisége csökken, akkor továbbállnak. Több tanulmány szerint is nagyon fontos, hogy a megérkezésük idején milyenek a csapadékviszonyok a Száhel övezetben, ahol első hosszabb megállóhelyük található. Ha szárazság fogadja őket, az jelentősen csökkenti a túlélésüket.)

A Kassala régióba az idén jóval hamarabb érkezett a csapadék és sokkal több hullott eddig, mint 2013-ban vagy az átlagos években. Ez jót jelent vonuló madaraink számára!
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Mivel a csapadék több, így az NDVI értékek is jóval magasabbak a szokásosnál. S ahol több a klorofill, ott több a fitofág rovar is. Márpedig gólyáink nagyon kedvelik pl. a sáskákat. :-)
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Picur, Keszi és az NDVI értékek - Látható, hogy az odaérkezésük óta délebbre tolódtak a zöldebb területek. Ott ahol most Keszi van, három hete még nem volt túl sok klorofill, de mostanra már kizöldült.
Ha nem tudod, hogy mi az az NDVI, akkor olvass vissza egészen szeptember 7-ig!
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Legutóbb említettem, hogy már korábban elkezdtem a mai bejegyzés címéhez kapcsolódó anyagokat gyűjteni, de idő hiányában eddig nem lett belőle poszt. Látni fogjátok, hogy egyes részekhez már két hete elkészült a háttéranyag.

Szóval, ha valaki úgy döntene, hogy meglátogatná Picurékat, akkor nem árt felkészülni! ;-)

Odautazni nem olyan egyszerű, mintha Londonban vagy Isztambulban lenne dolgunk, de nem is annyira bonyolult, mint azt elsőre gondolnánk. Már ami az utazás részét illeti, mert a felkészülés azért jóval összetettebb, de erről majd lentebb írok néhány sort.

Ha New Halfa környékére kell utaznod, akkor adódik a kérdés, hogy milyen úton közelítsd meg? 
Ha Egyiptomig eljutsz repülővel, akkor onnan akár hajózhatnál a Níluson, majd az Atbara folyón, de árral szemben elég sokáig tartana. :-)
Így Szudánba is repülővel ajánlott érkezni, s bár New Halfa közelében is van egy repülőtér, de oda nem indulnak nagyobb utasszállító járatok.

New Halfa repülőtere nem igazán a távoli utazók fogadására termett. Főként mezőgazdasági gépek állomásoznak ott, amelyek a környék öntözött mezőgazdasági területeit permetezik.
Forrás: Panoramio ::: Fotós: Hadesss Loakoon (2006.08.14.)
Felukkák a Níluson (Egyiptom), melyekkel turistákat is szép számmal fuvaroznak.
Persze ilyen hosszú útra nem biztos, hogy ez a megfelelő közlekedési eszköz. Főként, ha gólyáink továbbmenetele előtt oda szeretnél érni. ;-)
Forrás: urbansurf.net

Tehát a legközelebbi nagyobb repülőteret kell megcélozni, ami Szudán fővárosában, Kartúmban van. Onnan már csak 350 km-t kell megtenni, s máris Picurék közelébe értél. Ugye milyen egyszerűnek tűnik? Azért annyira nem az. ;-)
Egyrészt a Kartúmból keleti irányban vezető út, finoman fogalmazva nem egy autósztráda (esős évszakban valószínűleg nem is járható mindenhol), ezért én a sokkal hosszabb, de biztosabbnak tűnő déli útvonalat választanám, ami 650 km. Másrészt már a repülőút megtervezése sem olyan, mintha Londonba vagy Isztambulba utaznánk. Az egy dolog, hogy közvetlen járat nincs Budapestről, de nem is repülnek olyan sűrűn, mint Európában vagy a Közel-Keleten.

Kartúmba induló és érkező repülőjáratok 2014.09.15-én este, amikor éppen nézegettem a Flightradar24 oldalát.
Budapestről Kartúmba egy átszállással Isztambulból, Kairóból vagy Dubajból juthatunk el legkönnyebben.
Ilyen volt a forgalom két hete a Flightradar24 repülőgép nyomkövető oldalán (2014.09.15. 21:38).
Látható, hogy közel sincs annyi járat Afrikában, mint Európában vagy a Közel-Keleten.
A pirossal jelölt gép éppen Kairóba indult Kartúmból.
Így néz ki New Halfa a levegőből.
Persze ilyennek főként a mezőgazdasági területeket permetező pilóták láthatják, nem a turisták. :-)
Forrás: Panoramio ::: Fotós: Hadesss Loakoon (2006.08.05.)
Valószínűleg cukornád ültetvény fölött repül ez a gép New Halfa közelében.
Az öntözött régióban ez az egyik legnagyobb területen termesztett növény.
Forrás: Panoramio ::: Fotós: Hadesss Loakoon (2005.08.10.)

Mielőtt megvennéd a repülőjegyeket, azért nem árt felkészülni, s egy jó helyi vezetőre is szükséged lesz! Mi mindenre készülj? Annak felsorolása is túl hosszú lenne egy Gólyanapló bejegyzéshez, de annyi biztos, hogy sok pénzre és a legideálisabb esetben is hetekre lenne szükséged, mielőtt elindulnál. Az egészségügyi kockázatoknak mindenképpen érdemes külön figyelmet szentelni!

Van egy fontos dolog, ami a Száhel övezetben a csapadékos időszakban indul jelentős növekedésnek. Ez nem más, mint a világon még ma is a legtöbb embert kínzó megbetegedés fertőzötteinek száma. A malária megbetegedést a Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtűek okozzák. A négy ismert Plasmodium faj közül sajnos New Halfa környékén a legsúlyosabb lefolyású maláriát okozó Plasmodium falciparum fordul elő. Amint az közismert, a betegséget az Anopheles szúnyogok nőstényei terjesztik, s közülük az érintett régióban főként az Anopheles arabiensis faj egyedszáma kezd el növekedni ebben az időszakban. Ugyanis a szúnyogok szaporodásához víz kell, ami ott nem mindig van elegendő, de köszönhetően az öntözéses földművelésnek is, New Halfa környékén azért akad elegendő. Ráadásul, amint az előzőekben írtam, az idei év eddig jóval csapadékosabb, mint az átlagos. Egy tanulmányban éppen New Halfa környékének malária fertőzöttségét és annak klimatikus viszonyoktól való függését vizsgálták: Climatic variables and transmission of falciparum malaria in New Halfa, eastern Sudan >>
A lényege, hogy ott az esős szeptember-október és a száraz és hideg január-február hónapokban emelkedik meg jelentősen az SPR (slide positive rate, ami azt mutatja meg, hogy 100 ember közül mennyien fertőzöttek egy adott hónapban), s különösen magas a fertőzöttség aránya a csapadékosabb években. Szóval pont most, s pont akkor, amikor a gólyáink is ott vannak. Őket ez nem érinti, de nekünk emiatt kicsit rizikósabb oda utazni. Persze a malária ellenes gyógyszerek (többféle elérhető, s zömében már a kiutazás előtti napokban el kell kezdeni a szedésüket!), a rovarriasztók és a szúnyoghálók jelentősen csökkentik a fertőzés esélyét, de azért van esélye, hogy nem ússzuk meg.

Persze készülhetsz a bilharziára is, ami a malária után második legelterjedtebb trópusi betegség, de azt jó eséllyel elkerülheted. :-)

Hetekkel az indulás előtt egyeztess az orvosoddal, hogy minden szükséges oltást megkapj és a szükséges óvintézkedéseket is megtehesd!

A malária fertőzöttség aránya szorosan együtt mozog a csapadék viszonyokkal, ezért is készítenek rendszeresen frissített térképet erről is. Ott ahol Picurék dekkolnak, most kezd el igazán növekedni az Anopheles szúnyogok száma, s így a malária fertőzöttek aránya is.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Anopheles arabiensis, a szúnyog amit kerülj, ha ott leszel!
Forrás: www.vectorbase.org/organisms/anopheles-arabiensis

Ezek után jó utat kívánok! 
Ha látod Picurékat, mindenképpen add át üdvözletünket, s hozzál fotókat is! ;-)

2014. szeptember 24., szerda

Picur, Peter és Keszi a Nílus és az Atbara folyó között

Ezt a bejegyzést már 10 napja tervezem, de mivel "időm, mint a tenger", így nem lett belőle semmi. Most is csak arra van érkezésem, hogy gyorsan összedobáljam, mert tovább nem várhatok. Hiszen időközben Picur is küldött adatokat. Egészen pontosan hétfőn kora délután, majd ma kétszer is jött tőle SMS. Így tudjuk, hogy merre kóborolt az elmúlt közel két hétben, amióta nem írtam róla.

A szeptember 22-ig tartó időszak adatai már tegnap óta fent vannak a satellitetracking.eu adatbázisában. >>

A mai bejegyzés eredeti címe ez lett volna: Meglátogatnád Picurt, Petert és Keszit Szudánban?
Mivel időm véges, így arra a részre már nem futotta, ami erről szólt volna. Így elégedjetek meg azzal, amit az alábbiakban közzéteszek, s várjátok a már régóta tervezett újabb bejegyzést. Talán nem kell még újabb 10 napot várni rá!? ;-)

Gondolom, a többség már látta a térképen, hogy nem ment messzire, s csak egy hozzávetőleg 150 km-es kirándulást tett északkeleti irányban. Egyre közelebb kerül New Halfa öntözött mezőgazdasági területeihez. Egyébként Keszi is a környéken kóborol, s Peter sincs túl messze tőlük. Szóval nem lehet ez egy rossz vidék mostanság, ha három jeladós gólyánk is ebben a régióban időzik.
De a térség kedvező időjárási viszonyairól és a vegetációs indexek alakulásáról már írtam korábban, így nincs is mit csodálkozni ezen. ;-)

Picur (piros), Peter (narancs) és Keszi (sárga) útvonala szeptember 22-ig. Azaz Keszi útvonala csak szeptember 13-ig, mert a satellitetracking.eu térképére még csak addig kerültek fel az adatai (17-18-án is érkezett tőle néhány adat, amikor pontosan azon a helyen tartózkodott, ahol Picur járt 08-án). ::: Forrás: satellitetracking.eu
Kicsit közelebbről jól látszik, hogy ugyanabban a régióban van most három jeladós fiatal gólyánk, Picur (piros), Peter (narancs) és Keszi (sárga). ::: Forrás: satellitetracking.eu

Mivel Picur már 20 napja abban a régióban, így mondhatjuk, hogy a telelést megelőző első jelentősebb megállóhelye (stopover site) ez a terület lesz Szudánban, a Nílus és az Atbara folyók között, Khartoum és New Halfa városok szélességi körén. Előbbi Szudán fővárosa, utóbbi pedig az ország második legnagyobb öntözött mezőgazdasági régiójának központja. (New Halfa és környéke egyébként alig 50 éve kezdett el jelentősen fejlődni, illetve indult ott meg az intenzív öntözéses gazdálkodás, miután a Wadi Halfa* környékén élő núbiai lakosságot, az Asszuáni-gát megépítése után, a Nasszer-tó létrejötte miatt át kellett telepíteni valahová, s ott megélhetést is nyújtani nekik. *Wadi Halfa az egyiptom határ mellett van, ahol egyébként a Nílus mentén vonuló gólyáink megérkeznek Szudánba. Még arról is "nevezetes", hogy 2012-ben ott tűnt el a Tisza nevű jeladós gólyánk, s csak fél év múlva küldött újra SMS-eket. Erről a kuvik.eu-n írtam akkoriban. Az előkerüléséről pedig az országos médiákban is halhattatok.)

Szóval Picur pihenget, vadászgat, s valószínűleg hosszabban időzik azon a tájon. Így, ha éppen úgy hozta volna a kedvünk, akkor már meg is látogathattuk volna. (2012-ben a Szlovákiában jelölt Oliver nevű gólyánk töltött el ezen a vidéken egy hónapot, majdnem ugyanebben az időszakban (2012. aug. 25. - szept. 23. között). Aztán továbbállt, s ő volt eddig a jeladós gólyáink közül a legdélebbre jutó. Egészen Zimbabwe déli részéig kóborolt.)
Oliver egy hónapig tartózkodott New Halfa környékén 2012. aug. 25. - szept. 23. között. ::: Forrás: satellitetracking.eu
Picur mozgása szept. 05-11. (piros) és szept. 12-22. között (kék), valamint Keszi (sárga) szept. 17-18. közötti helyzete.
Az előző térképen látható adatok, a már szokásosnak mondható NDVI térképen. Látható, hogy Picur egyre zöldebb vidékeket keres fel. :-)
Ha még nem olvastad az előző két bejegyzést, akkor ajánlom figyelmedbe, mert ott elmagyaráztam, mi is az az NDVI!
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
A már szintén szokásos másik NDVI térkép, melyen az látszik, hogy az előző évtized ugyanezen időszakában mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek.
A zöldek és kékek a pozitív eltérést (a legsötétebb kék árnyalatok az átlagostól 40 %-al nagyobb eltérést mutatnak), a sárgák, narancsok és barnák az alacsonyabb értékeket mutatják (narancsok és barnák nincsenek Picur közelében).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Picur ma érkezett 3 adata sárgával jelölve. ::: 2014.09.24.
Ha közelebbről megnézzük, akkor látható, hogy egy furcsa ellipszis alakú képződmény (valami kiszáradt sóstó?) közelében járt ma Picur, s a kopár tájat mindenféle vonalak (járművek útvonalai) tarkítják. A jobb oldali képrészlet még közelebbi, s még jobban látható rajta a tojásdad felszíni forma.
Ez a Google éppen aktuális műholdképe, s 2013.01.25-én készült. (Januárban már elég nagy szárazság van arrafelé.)
Megnéztem egy korábbi (2011.09.16.) műholdfelvételt is, melyen még jobban kivehető az ovális képződmény. Már ekkor is kiszáradt a terület, de még kevésbé, mint januárban.

2014. szeptember 14., vasárnap

Naná, hogy Picur nem ment tovább!

Legutóbb szerdán írtam Picur helyzetéről, s akkor azt láthattuk, hogy szeptember 05-08. között nem folytatta útját. A friss vegetációs index adatok alapján jó helyen van, így nem is vártam, hogy azóta esetleg meggondolta volna magát ő és csapata.

Azóta érkeztek tőle újabb SMS-ek, legutóbb csütörtökön, s ezek szerint szeptember 09-12. között sem indultak tovább. Picur egy 20 km-es körzetben mozgott ez idő alatt.

Feltehetően, amíg jók lesznek a feltételek (kaja és egyebek), addig nem is fognak odébbállni. Hacsak nem kapnak kedvet Afrika további területeinek felfedezésére. :-)

Picur pozíciói 2014. szeptember 05-12. között, a Google műholdfelvételein megjelenítve.
Kékkel jelölve a szeptember 09-12. közötti mozgása.
Picur pozíciói 2014. szeptember 05-12. között, a már megszokott NDVI térképen (aug. 26. - szept. 05.)
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Picur pozíciói 2014. szeptember 05-12. között, a már szintén megszokott másik típusú NDVI térképen (aug. 26. - szept. 05.), melyen látható, hogy az előző évtized ugyanezen időszakában mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek.
A zöldek és kékek a pozitív eltérést (a legsötétebb kék árnyalatok az átlagostól 40 %-al nagyobb eltérést mutatnak), a sárgák, narancsok és barnák az alacsonyabb értékeket mutatják (narancsok és barnák nincsenek Picur közelében).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

2014. szeptember 10., szerda

Az afrikai macskafélék is várják gólyáinkat

Ahogy legutóbb megígértem, most már arról írok, hogy mik várják gólyáinkat, ott a távoli Afrikában.

A gólyakedvelőknek nem kell bemutatni azt a számtalan veszélyt, amelyek itthon, a hosszú úton és a telelés során leselkednek gólyáinkra. Ezek jelentős része sajnos az embernek "köszönhető" (áramütés, vezetéknek ütközés, hulladékok, mérgezés, orvvadászat, tájátalakító tevékenységek stb.), de sok olyan is van, melyek mindig is voltak.
Az áramütés nem csak itthon veszélyezteti madarainkat. A vonulási útvonalon is gyakran éri őket ilyen végzetes baleset. Sajnos gyűrűzött gólyáink külföldi megkerülési adatainak jelentős része is oszlop alatt megtalált és elpusztult madarakról érkezik. A fenti térképen egy idén augusztus 26-án megtalált fiatal gólya fészkelőhelyét (BAZ megye, Szalonna), hazai megfigyelését és törökországi áramütésének helyét mutatja. ::: Forrás: MME Madárgyűrűzési Adatbank

A természetes veszélyek közül foglalkozom most egy olyannal, melyről talán kevesebbet tudtatok eddig. A címből ezúttal is kiderül, hogy miről is lesz szó.

De mindenek előtt szeretnék néhány dolgot tisztázni! 

Ez a bejegyzés nem a macskák ellen szól, annak ellenére sem, hogy a házi macskák szerte a világon a madarak legjelentősebb pusztítóinak számítanak. Az utóbbi években számos kutatás eredménye támasztja alá azt a szomorú tényt, hogy a túl sok házi macska miatt egyre több madárfaj kerül veszélybe. Persze erről sem az állatok, hanem főként felelőtlen gazdáik tehetnek.

A témáról számtalan tudományos cikket találhattok a weben, de az MME honlapon is van egy oldal, ami a macskák és a madarak kapcsolatával foglalkozik. >>

A házi macskák sem csak itthon vadásznak madarakra. Ezt a vadászó cicust júniusban figyeltem meg Tunéziában, amint éppen kucsmás poszátákat próbált a fán becserkészni. Persze nem sikerült, mert "besegítettem" neki.
Néhány napja tették közzé az USA-ban a "The State of the Birds Report 2014" című kiadványt, melyben az USA madarainak helyzetét mutatják be. A kiadványból származik ez az oldal, melyen láthatóak az ember általi veszélyeztető tényezők, valamint az, hogy mennyi madarat érintenek ezek az Egyesült Államokban és Kanadában. Tanulságos!
Forrás: www.stateofthebirds.org

A másik dolog, amit előre jeleznék, hogy azok a macskafélék, melyekről a továbbiakban írok, gólyáinkra is veszélyesek (a házi macskáink nem), mégsem szabad haragudni rájuk. Én például csodálom őket, mint valamennyi vadonélő macskafélét. Sajnos a legtöbb faj már jóval veszélyeztetettebb, mint prédáik! S ne felejtsétek el azt sem, hogy a ragadozók is részei a természetnek, fontos szerepük van abban, hogy a préda fajok populációi egészségesek legyenek. 
Nem mellesleg, a békák vagy a siklók kedvelői sem haragszanak a gólyákra, pedig lenne rá okuk. :-)

További biológus szövegekkel nem terhellek benneteket. Akit érdekel az evolúció, a természetes kiválasztódás, az adaptáció, a ragadozó-préda kapcsolatok, az nézzen utána. ;-)

Amit még az alábbiak elé megjegyeznék, hogy ahogy az lenni szokott, a fiatal és tapasztalatlan egyedeket érintik leginkább ezek a veszélyek is. Drukkoljunk hát, hogy résen legyenek és csapatban*, ha éjjel megpihennek a szavannán!

*Ha préda vagy, akkor az egyik legjobb védelmet a csapatban lelheted.


Amikor vagy 2 éve először láttam ezt a videót, csodáltam a karakál vadászati technikáját. Talán tőle érdemes leginkább tartaniuk gólyáinknak, hiszen nagy madárvadász. Akár 3 m magasra is felugrik a szárnyra kelő zsákmánya után. Ráadásul pont azokban a régiókban elterjedt, ahol gólyáink is megfordulnak.


Gólyát fogott a szervál ::: Forrás: Shah Rogers Photography
Három kölyök gepárd játszik a Serengeti déli részén (Tanzánia) egy elkapott fehér gólyával, melyet a fotó készítője szerint nem öltek meg. A szülők gyakran fognak el veszélytelenebb prédát, ha a kölyköket tanítják az ölési technikákra. A gólyák nem tartoznak a mindennapi zsákmányaik közé. Nem is találtam hasonló esetekről képeket. ::: Fotós: Arnold Yahaya Mushi, Forrás: www.africadreamsafaris.com - Itt egy másik fotó is látható erről az esetről!
Természetesen nem csak az afrikai macskafélék zsákmányolnak gólyákat. Ez a vitézsas a Masai Mara-ban (Kenya) fogott egyet. ::: Fotós: Michel Laplace-Toulouse, Forrás: WildlifeExtra

Tippeljetek! Kelet-Afrikában hol a legmagasabbak a friss NDVI értékek az előző évtized átlagához képest?

Meglepően népszerű lett az előző bejegyzés, pedig féltem, hogy kicsit sok lesz benne a tudomány. Bár titkon reménykedtem, a gólyakedvelőket ez is kell, hogy érdekelje.

Köszönöm, hogy kedveltétek! ;-)

Picur az előző napokban sem indult tovább, csupán 40 km-t bóklászott a legutóbb közzétett pozícióihoz képest. Legutóbb szeptember 08-án délelőtt érkeztek tőle adatok.

Picur mozgása 2014. szeptember 05-08. között

S akkor most lelövöm a címben feltett kérdést. Naná, hogy Picur jelenleg ott tartózkodik, ahol Kelet-Afrikában a legmagasabbak a friss NDVI értékek* az előző évtized átlagához képest. Tehát vízben, növényzetben és valószínűleg élelemben sem szűkölködik.

*Az NDVI-ról (vegetációs index) nem regélnék újra, aki még nem olvasta el az előző bejegyzést, annak erősen ajánlott! ;-)

Letöltöttem a legfrissebb nagy felbontású NDVI térképeket (2014. aug. 26. - szept. 05.), majd a megfelelő részleteket georeferáltam, így pontosan rá tudtam helyezni Picur szept. 05-08. közötti pozícióit.
Elég sok ott a klorofill! :-)
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ezen az áttekintő térképen látszik az, amit a címben kérdeztem, majd utána megválaszoltam. Százalékos mértékben mutatja meg Kelet-Afrika területén, hogy az előző évtizedben ugyanebben az időszakban mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek. Picur pozícióját most is piros pöttyel jelöltem.
Ugye látjátok, hogy hol vannak a legsötétebb foltok? ;-)
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Belenagyítva az előző térkép nagy felbontású változatába, látható, hogy Picur pozíciói az átlagostól jóval magasabb NDVI értékekkel jellemezhető helyekről érkeztek. Magyarul, jobb helyen nem is lehetne.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Legközelebb már tényleg arról írok, hogy mik várják gólyáinkat, ott a távoli Afrikában. ;-)


2014. szeptember 7., vasárnap

Picur 5 napos pihenője Szudánban - friss csapadék adatok és vegetációs indexek tükrében

Legutóbb így fejeztem be"A következő bejegyzésekben megpróbálom majd megvilágítani, hogy Picur talán nem véletlenül töltött el 5 napot azon a kietlennek tűnő sivatagi tájon, s azt is, hogy mik várják Afrikában gólyáinkat." 

Mivel Picurtól nem érkeztek újabb adatok az elmúlt három napban*, így most a fent idézett ígértem első feléről fog szólni a mai bejegyzés. ;-)

*A bejegyzést még korábban kezdtem írni, s vasárnap reggelig valóban nem érkeztek újabb adatok. De késő délután, amikor hazaérkeztem Debrecenből, már itt vártak a délben megjött friss koordináták. Így azokat is beszúrtam a bejegyzés végére. Tudom, hogy most sokan egyből odagörgetitek az oldalt. :-D Azért olvassátok el a bejegyzést is! ;-)

Vonuló madaraink más-más stratégiával vágnak neki rövidebb vagy hosszabb útjuknak (rövidebb: pl. a mediterrán régió, hosszabb: Afrika Szaharán túli területei). Sokan jelentős zsírtartalékot is felhalmoznak bőrük alatt (pl. az apró énekesek, melyek csak aktív repüléssel tudnak vonulni), amit egy-egy nagyobb táv megtétele során használ fel szervezetük. Majd megállnak egy "tradicionálisan" általuk használt pihenőhelyen (fecskék esetében ezek általában nádasok), ahol ismét feltöltekeznek, s utána ismét folytatják útjukat. A szárazabb vidékeken (pl. Száhel övezet) számukra életbevágó ezeknek a megállóhelyeknek a megléte és állapota is. Nem mindegy az sem, hogy mikor érnek oda. Fontos lehet, hogy az adott régióban akkor éppen ne legyen szárazság. Sajnos a klímaváltozás, az ember tájátalakító tevékenységei, és még számos egyéb ok miatt ezek a feltételek egyre kevésbé kiszámíthatóak számukra. (Ha egy nádas eltűnik, akkor sem táplálék, sem biztonságos éjszakázóhely nem várja őket. Mehetnek tovább a következőig, ami sokuk pusztulásával járhat.)

A gólyák, mint tudjátok, nem repülnek át nagyobb tengereket, inkább a partvonalak mentén vonulnak, s amennyire csak lehet, kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat (termikelnek, majd amennyit csak tudnak hosszan siklanak, takarékoskodva az energiájukkal). De nekik sem mindegy, hogy milyen kondícióval vágnak neki a hosszú útnak. Napi megállóhelyül ők is olyan helyeket néznek ki, melyek közelében táplálkozni tudnak és nyugalmuk is lesz az éjszakázáshoz. Ha minden jól megy, akkor a tempósan vonuló csapatok első jelentősebb, több napig tartó pihenőjüket már Afrikában tartják. Feltehetően nem mindegy nekik sem, hogy ez a hely tejesen száraz és zavart terület, vagy olyan, ahol akkor éppen van elég táplálék és viszonylagos nyugalom. Több napos piknikre nem érdemes megállniuk olyan helyen, ahol a csapat nem talál egy árva sáskát sem, s ahol emberek vagy más élőlények kergetik őket éjjel-nappal.

S akkor a fenti bevezető után rátérek Picur 5 napos megállójára. Láthattuk, hogy Szudánban, a Nílus mellett, El Matamma és Shendi települések közelében töltötték az időt. A Google Föld műholdképei alapján nagyrészt a településtől távolabb, a köves-homokos sivatagban bóklásztak és éjszakáztak. Picur néhány pontja szerint ugyan ellátogatott a Nílus mentén öntözött farmokra is, de nem ott dekkolt naphosszat.

Picur pozíciói 2014. augusztus 31. és szeptember 04. között a Google műholdfelvételén.

Nem tűnik túl vonzónak a fenti műholdfelvételen az okker színű sivatagi táj. De milyenek lehettek a feltételek akkor, amikor ők ott voltak? Ez érdekelt engem is, s szombaton kicsit utánanéztem. ;-)

Az már számotokra is nyilvánvaló, hogy a technika fejlődése milyen lehetőségeket nyitott meg előttünk a madárvonulás kutatásában. Amióta GPS-es jeladókkal tudjuk nyomon követni nagyobb madarainkat (sőt ma már nem csak az egészen nagyokat!), azóta nemcsak nagyságrendekkel több adathoz jutunk az érintett fajok vonulásáról és teleléséről (mint például a színes gyűrűzések révén jutottunk), hanem nagyságrendekkel több kérdésre kapunk válaszokat.

S gondolom, azt sem kell ecsetelni, hogy a Föld minden részéről elérhető nyilvános nemzetközi meteorológiai adatbázisok milyen fontosak a madarak vonulását kutatók számára.

Vannak viszont olyan, a laikusok által talán kevésbé ismert adatbázisok is, melyeket szintén használnak a madárvonulás kérdéseit vizsgáló kutatók is, amilyenek például az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) adatbázisok (természetesen nem miattuk fejlesztették, hanem mindenféle gazdasági és természettudományos kutatásokat végzők számára).
Az NDVI-t magyarul vegetációs indexként szokták emlegetni. Valójában "egy dimenziómentes mérőszám, amely egy adott terület vegetációs aktivitását fejezi ki. Értékét a növényzet által a közeli infravörös (NIR) és a látható vörös (RED) sugárzási tartományban visszavert intenzitások különbségének és összegének hányadosa szolgáltatja, A NDVI korrelál a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalmával."

"A bioszféra fiziológiás állapotáról képet szolgáltató vegetációs indexet a nagy felbontású, többcsatornás műholdképek megjelenése és a távérzékelési módszerek fejlődése során dolgozták ki."

Ne ijedjetek meg, további tudományos részletekbe nem bocsátkozom, mert akit mélyebben érdekel a téma, az angol nyelven kimeríthetetlen mennyiségben találhat szakirodalmat az interneten is, s néhány érdekesebb anyag magyar nyelven is elérhető. ;-)

Azért említettem meg az NDVI-t, mert a USGS (United States Geological SurveyFEWS NET Africa Data Portal szolgáltatásait vettem igénybe, hogy megnézzem Picur szudáni 5 napos pihenőjének helyszínét. Érdemes tudni erről az adatbázisról, hogy Afrika teljes területéről elérhetőek rajta a lehető legfrissebb NDVI adatok, s még sok-sok egyéb információ. S a frissesség jelen esetben azt jelenti, hogy a hét második felében már hozzáfértem az előző hét adatihoz.
Nem semmi, igaz-e? ;-)

S akkor, a Gólyanaplóban talán szokatlanul hosszú bevezető után, rátérek a lényegre. Mit is találtam a USGS adatbázisában? (Meg kell jegyeznem, hogy ez csak egyfajta játék volt ezekkel az adatokkal, melyekből sokan, sok-sok erőforrás számítási teljesítményével, igen komoly és húsba vágó elemzéseket szoktak végezni.)

A további részleteket a térképek és ábrák alatt olvashatjátok!

Fontos megjegyzés, a félreértések elkerülése végett! 


  • A következő térképek nem műholdképek, hanem a speciális többcsatornás műholdképek alapján készült, az NDVI értékeket vagy azok átlagtól való eltéréseit ábrázoló térképek, különböző színezésekkel. 
  • Ha nagyon leegyszerűsítve akarjuk értelmezni, akkor azt mutatják meg, hogy az adott területeken milyen mértékben fordultak elő klorofillt tartalmazó növények az adott időszakban (esetünkben 2014. aug. 21-31. között). 
  • S ahol vannak növények, ott feltehetően vannak a gólyák számára fogyasztható táplálékállatok is (pl. sáskák). Ahol több a zöld növényzet, ott valószínűleg a "gólyatáplálék" is több.

Kelet-Afrika 2014. augusztus 21-31. közötti időszakra vonatkozó eMODIS NDVI áttekintő térképét láthatjátok. Piros pöttyel jeleztem, hogy hol tartózkodott ebben az időszakban Picur (2014. aug. 31. - szept. 04. között). Ott álltak meg először több napos pihenőre vonulásuk során. Főként az látszik, hogy még a nagy zöld területek (ahol jelentős most a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalma) előtt álltak meg.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Letöltöttem a nagy felbontású térképeket (mintegy 744 MB!), majd a megfelelő részleteket georeferáltam, így pontosan rá tudtam helyezni Picur aug. 31. - szept. 04. közötti pozícióit. Nos, ezen a nagyításon már látszik az, ami a Google műholdképein nem. Azokban a napokban, amikor Picur ott volt, néhány zöld folt tűnik fel a térképen. Tehát volt ott valamennyi növényzet (s talán azt legelő sáskák is, melyek a gólyáknak éppen megfelelőek), s gólyánk meg is látogatta azokat a foltokat.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ez a térkép azt mutatja, hogy az adott terület átlagos (az előző évtized átlaga, ugyanebben a 10 napban) NDVI értékei kisebbek vagy nagyobbak a múlt héten mérteknél. Ha valahol barnás színeket láttok, ott jelenleg kisebb NDVI értékeket mértek, mint az elmúlt évtized átlaga, ahol zöldet, ott magasabb. S természetesen az árnyalatok erősségével az eltérés is nagyobb. Azaz itt már az is látszik, hogy ahol Picur ideje nagy részét töltötte, azok a helyek is zöldebbek, mint a környező szintén sivatagos területek (szürkék jelen esetben).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ez szintén egy áttekintő térkép, ami százalékos mértékben mutatja meg Kelet-Afrika területén, hogy az előző évtizedben ugyanebben az időszakban mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek. Picur pozícióját most is piros pöttyel jelöltem. Talán feltűnik, hogy a jelentős mértékben magasabb NDVI értékek attól a vonaltól délre vannak, ahol Picurék megálltak pihenni. Minél zöldebb, majd kékebb egy terület, annál nagyobb a pozitív eltérés!
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Belenagyítva az előző térkép nagy felbontású változatába, látható, hogy Picur pozíciói az átlagostól jóval magasabb NDVI értékekkel jellemezhető helyekről érkeztek.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal
Ha nem az NDVI térképeket nézzük, hanem a csapadék mennyiségeket, akkor azt láthatjuk, hogy az Al Matammah régióba (ahol Picurék megpihentek) mintegy 2 héttel hamarabb érkezett meg a jelentős mennyiségű csapadék (kb. 100 mm), mint az előző évben. Ráadásul idén is jóval több eső esett, mint az átlagos mennyiség arrafelé (kb. 70 mm).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Remélem, hogy nem feküdte meg a gyomrotokat ez a kis játék az adatokkal, térképekkel és ábrákkal! ;-)

Egy kis bónusz a végére, két térképpel a ma délben érkezett adatok alapján, hogy tudjátok merre vette az irányt Picurunk. ;-)

Csütörtökön elhagyta Shendi környékét, s megtett 133 km-t délkeleti irányba. Azóta ott van, ahol azt a pontsűrűsödést látjátok. Azért nincs összekötve az útvonal utolsó ismert pontjával, mert az adatok egy része nem érkezett meg a csütörtöki délutánjáról. Sebaj, a lényeg, hogy tudjuk most hol tartózkodik! ;-)
Jól néznek ezek a vádik a műholdképen. Valószínűleg most víz is lehet azokban a vízmosásokban. :-)
2014. szeptember 04-07.

2014. szeptember 4., csütörtök

Már 12 jeladós gólyánk van Afrikában!

Három napja írtam legutóbb, s azóta újabb 5 jeladós gólyánk ért Afrikába. Így a 16 aktív jeladós gólyánk (11 magyar és 5 szlovák) közül 12 már biztosan Afrikában van.

Sőt, Matúš szeptember 1-én majdnem ugyanott volt (a Földközi-tenger keleti végénél), mint Varbó, s utóbbi ma már Afrikába ért. Igaz, hogy Varbó felnőtt, Matúš pedig idei fiatal, de ha jó csapatban vonul, akkor nem lehetetlen, hogy ő is leért már Egyiptomba. (Matúš friss adataihoz nem férek hozzá, mert azok szlovákiai kollégánkhoz érkeznek.)

Azt gondolom tudjátok, hogy a 16 aktív jeldós közül Karolína és Natália már nem az idén járnak ott először, s 2013-ban került rájuk a GPS-GSM eszköz.

Tízen a már Afrikában lévők közül, a satellitetracking.eu honlapon. Azok, melyek először járnak jeladóval a fekete kontinensen. Némelyikük adata augusztus 26-án, némelyeké szeptember 02-án volt frissítve a satellitetracking.eu weboldalunkon. Úgyhogy a bejegyzés további részében olyan térképeket mutatok, melyeket eddig még nem láthattatok.

Szeptember 1-én írtam róla, hogy Keszi átért a Vörös-tengeren. Nem állt meg, sőt! Szeptember 01-04. között 1507 km-t tett meg, s már Picur közelében van (Szudánban).

Keszi útja szeptember 01-04. között (1507 km). Pirossal láthatóak Picur utóbbi napjainak pozíciói.
Picur (piros) és Keszi (sárga) mindössze 140 km-re voltak egymástól csütörtök délután.
Keszi és csapata a déli órákban tartottak egy néhány órás pihenőt. S megtalálták a sivatagban az öntözött farmokat. ::: 2014.09.04.

Közben ne feledkezzünk meg Vecáról sem! Ő már jó ideje Csádban van, az utóbbi napokban folytatta útját nyugat felé.

Veca szeptember 01-04. között 520 km-t repült nyugatnak, s már elég közel van a Csád-tóhoz. (Egykor a világ hatodik legnagyobb tava volt, de felülete az utóbbi évtizedekben az 5%-ára zsugorodott össze. A vízkészletek csökkenése katonai összecsapásokhoz vezetett.)
Hófogó (kék) és Mező (zöld) útja szeptember 02-04. között. Előbbi már kedden, utóbbi szerdán repülte át a Vörös-tengert. Hófogó ma meg is pihent a szudáni határon. Az egymás után következő napokat egyre sötétebb árnyalattal jelöltem!
Horka az öreg hím (zöld) és Varbó az öreg tojó (kék) tegnap és ma érkeztek meg Afrikába. Az egymás után következő napokat sötétebb árnyalattal jelöltem! ::: 2014.09.03-04.

Gondolom szeretnétek tudni, hogy mi újság Picurral? A Keszi útját bemutató térképről talán már kiszúrtátok, hogy 5 nap pihenés után ma továbbrepült. Dél körül indultak el.* Ma csak a következő adata, azaz a 14 órai érkezett meg. Így nem tudom meddig repülhetett estig, de annyi biztos, hogy 2 óra alatt megtett 60 km-t délkeleti irányba, ami nem arra utal, hogy ne folytatná útját.

*Nem tudjuk, egyedül vagy csapattal, de valószínűbb, hogy nem egyedül utazik most sem.

Picur elmúlt 5 napjának pozíciói (piros: aug. 31., lila: szept. 01., kék: szept. 02., zöld: szept. 03., sárga: szept. 04.)
Az elmúlt 5 napot a kietlennek tűnő sivatagban töltötte, de néha a Nílus menti öntözött farmokon is időzött.
Kedden és szerdán több órát eltöltött a megművelt földeken. Ezen a nagyításon jól látszanak a földek öntözésére épített csatornák is.

A következő bejegyzésekben megpróbálom majd megvilágítani, hogy Picur talán nem véletlenül töltött el 5 napot azon a kietlennek tűnő sivatagi tájon, s azt is, hogy mik várják Afrikában gólyáinkat. Remélem, hogy várjátok már! ;-)

A német NABU (az ottani MME) által jeladózott hat fehér gólya közül szeptember 02-án még egyik sem volt Afrikában.