Gólyafesztivál szervezése és adoptálás előkészítése

A bejegyzés címe látszólag két egymástól távoli témát említ, de valójában egy valami összekapcsolja őket. Ez pedig az, hogy a pénteki munkanap után Zolival kimentünk Nagyhalászba, elintézni ezt a két dolgot.

A négyek történetéről közzétett mai bejegyzés bevezetőjében megígértem, írok néhány sort arról, hogy „ma már mi is néztünk nekik fészkeket a „vadonban”, ahová esetleg felkerülhetnének”.

Nos, írok arról is, de a cím első felével kezdeném. Ahogy azt korábban már jeleztem (pl. a Facebook oldalunkon), a III. Nagyhalászi Gólyafesztivál 2014. június 21-én, azaz négy hét múlva kerül megrendezésre. Ma délután a szervező csapat magjával (Erika, Zsuzsa, Zoli és én) megterveztük a programokat és azok időrendjét, megbeszéltük a költségeket és azok forrásait, a szükséges egyéb erőforrásokat (főként a segítő önkéntesek és munkatársak csapatait). Mivel az idén először nem két napos lesz a rendezvény, ezért néhány dolgot ki kellett húznunk a korábbi ötleteinkből. Ettől nem lesz szegényesebb a program, s még újdonságokkal is készülünk majd. Hamarosan közzé is tesszük a programot és a felhívásokat. ;-)

Miután a Művelődési Házban végeztünk, Zolival meglátogattuk a nagyhalászi lakott gólyafészkeket, hogy lássuk, melyikben van költés, mekkorák a fiókák. Sejtettük, ahhoz még kicsik a fészeklakók, hogy az egyes fészkekben meg is számolhassuk őket (4 hetes koruk előtt ritkán lehet őket jól látni lentről).

Miért lenne fontos tudnunk, hogy hány fióka van a nagyhalászi fészkekben?
A fiókák mentéséről szóló hosszú beszámolóm vége felé ezt írtam:
„Mi lesz a fiókákkal? Ott maradnak az Állatparkban, bekerülnek egy másik fészekbe vagy szabadon engedjük őket a nyáron Górés-tanyán?
Ez még a jövő zenéje, de értesültök majd róla, ezt megígérhetem.”

Felvetettem három lehetőséget, s ebből az elsőn egy pillanatig sem gondolkodtunk. Mindenképpen azt szeretnénk, ha a fiókák vadon élő társaikhoz hasonlóan időben elindulhatnának majd első vándorútjukra. A második lehetőség lenne a legideálisabb, de ennek megoldása esetükben nem túl könnyen megoldható. A harmadik biztosan megoldható, s elég jó lehetőség, mert Górésról sok mentett gólya indul el társaival. Hiszen a repatriáló állomás melletti réteken a vad gólyák is szép számmal jelen vannak, s a nyár végén együtt vadászgatnak a mentetekkel, melyek csatlakoznak hozzájuk.

De egyelőre a második megoldáson dolgozunk, hogy valamelyik közeli gólyafészekbe helyezhessük őket, elsősorban Nagyhalászban. Az elmúlt években több esetben történt sikeres adoptálás, amikor egy vagy két mentett fiókát felhelyeztek egy-egy gólyafészekbe, s azokat az adott gólyaszülők felnevelték a saját fiókáikkal együtt.

Sajnos esetünkben nem olyan egyszerű a dolog, mint amikor egy-két fiókát kell adoptálni. Négy fiókát ugyanis egy fészekbe semmiképpen sem helyezhetnénk fel. 

Milyen feltételeknek kell teljesülni?

• Először is találni kell olyan fészkeket, melyekben nincs túl sok fióka (1-3), hogy a szülőknek ne legyen túl nagy megterhelés egy vagy két további „mostohagyerek” felnevelése.
• Lehetőleg hasonló korú fiókák legyenek az adott fészkekben, mint amilyenek az adoptálandók. Ha túl nagy a korkülönbség, akkor a nagyobbak óhatatlanul elnyomják majd a kisebbeket.
• Legyen biztonságos helyen a fészek, amibe felkerülnek a Halász kölkök.
• A természetvédelmi hatóság engedélyezze az adoptálást.
• Legyenek megbízható megfigyelők, akik a fészekbe helyezés utáni napokban folyamatosan figyelik a fészkekbe helyezett fiókákat és a szülők viselkedését. Etetik-e őket, nincs-e konfliktus a fiókák között?
• Tudunk-e rendelkezésre álló emelőkosaras autót szerezni, s az áramszolgáltató tud-e feszültség-mentesítést biztosítani az akció kivitelezésének idejére. S ezekek az esetleg előforduló problémák (le kell hozni az adoptált fiókákat valamilyen ok miatt) esetén is tudják-e biztosítani?

Ezek így együtt kell, hogy összeálljanak, ami nem olyan egyszerű, mint azt a monitor előtt ülve gondolnátok. Egyelőre azt tudjuk, hogy Nagyhalászban – Halász fészkén kívül – négy fészekben vannak fiókák, de sajnos azt még nem, hogy mennyi! Pedig e-nélkül nem kezdhetjük el az akciót, így mindenképpen várnunk kell még. Közben intézzük, hogy a többi feltétel adott legyen, ha mégis minden összeáll. Drukkoljatok, hogy így legyen!

Három nagyhalászi fészek a négy potenciálisan alkalmasnak tűnő közül, melyekben vannak fiókák ebben az évben (2014.05.23. ::: Fotó: Nagy Károly)

Néhány fészekben kísérd figyelemmel a költés első harmadát!

Előző bejegyzésemben azt ígértem, hogy lezárom az első GólyaMánia játékot (Kapd el a kamerás fészkekben az első tojások megérkezését! - több kamerás fészekben már a 2. tojást is lerakták*, így éppen ideje továbblépni!), s egy újabbat indítok, melyben már nem csak a monitor előtt ülve kell a feladatot megoldani, hanem ki kell majd mozdulni és terepen megfigyelni gólyáinkat. Ez egy sokkal összetettebb feladat lesz, természetesen ennek megfelelően több kapható ponttal. :-)

*Vasárnap 22 óra után érkezett a hír Facebook oldalunkra, hogy a 2. tojás is megérkezett Halászék fészkébe. Valamikor tehát este 10 előtt rakhatta le Hajnal a 2. tojást, s 22:00:48-kor mutatta meg először. Erről egy videót fel is töltöttem a YouTube-ra. >>

A feladat részletes ismertetése előtt egy rövid felvezetéssel folytatnám. Fehér gólyáink többsége kevesebb mint fél évet tölt fészkelő területén. A kifejlett, párban lévő madarak ennek nagy részét a költéssel töltik. A szűken vett költési időszakot három főbb szakaszra oszthatnánk, ami kb. 4 - 4,5 hónap, s 1 - 1,5 hónapos szakaszokból áll össze:

1. Megérkezésük után azonnal a fészküket tatarozzák, rendületlenül párzanak, s közben készítik elő a fészket (kibélelik friss szénával, fűcsomókkal stb.) a tojások érkezésére és a kotlásra. Ez az első szakasz a fiókák kikeléséig tart, s általában március második felétől május elejéig tart. Persze ebben jelentősen csúszások lehetnek a korai és a későn érkező párok között, utóbbiak akár április közepétől május végéig is elcsúszhatnak ezzel a szakasszal.
2. A második szakasz a fiókák kikelésétől azok felállásáig tart (megfigyelési szempontból mindenképpen*), amikor a kicsik már rendszeresen ácsorognak a fészekben. Ez mintegy 4 hetes korukban érkezik el, s a korán költésbe kezdő pároknál általában június elején következik be. *A fiókák rendszeres felállása után lehet megszámlálni, hogy mennyien is élték meg ezt a kort. Kb. a hazai fészkek 98,8 %-a ugyanis nincs webkamerával megfigyelve, így nem látunk beléjük, s pontosan nem is tudhatjuk a fiókák felállásáig, hogy hányan vannak.
3. A harmadik szakasz lenne az, amikortól már számolhatók a fiókák, s amely alatt még 4-5 hétig a fészekben növekednek, majd megtörténik az első kirepülésük. Azután egy ideig még visszajárnak a családi otthonba, főként reggelizni, ebédelni és vacsorázni (bármikor, ha a szülők ételt hoznak), éjszakázni, majd csapatokba verődnek és elindulnak Afrikába (sajnos egy részük már hazánkat sem hagyja el!). Bár a szülők egy ideig még a fészeknél maradnak, de ezt az augusztus végi szakaszt már nem számítanám a szűken vett költési időszakba.

A feladat részletei:

• Először is keress legalább 5 olyan gólyafészket a következő 3 hétben, ahol vannak már gólyák!
• Amikor meglátogatod őket, akkor végezz rövid megfigyeléseket, s készíts fotókat!
• A megfigyeléseid adatait és a fotókat fel kell tölteni a gólyafészek adatbázisba! >>

A teljesítés igazolása, pontozás és határidő:

• Ha mind az 5 lakott gólyafészket meglátogattad, megfigyelted az eseményeket (esetleg a helyiektől is szereztél információkat), az adatokat és legalább egy-egy fotót is feltöltöttél a fészkek adatlapjára, akkor hozzászólás formájában jelezd itt a bejegyzés alján, hogy készen vagy a feladattal! 
• Valahogy így: település vagy települések neve ahol a fészkek vannak; hozzászóló megfigyelő neve (település, ahol él, hogy az eredmény táblázatba bekerülhessen); melyik fészkeket figyelted meg. Pl. Nagyhalász; Gipsz Jakab; 01., 02., 03., 06., 07. azonosítójú fészkek. - Minden fészeknek van egy 7 jegyű fészek-azonosító kódja, ami a fészkek adatlapján is látható. Ezeknek első 5 karaktere (számok, de 0-val is kezdődhetnek) a település KSH kódja, az utolsó kettő pedig a településen belül kapott sorszáma (az adatbázis a feltöltés sorrendjében rendelte a fészkekhez). Itt elegendő egy adott település esetén az utolsó két számjegyet megadni!
• Ha beírtad a hozzászólást, akkor ellenőrzöm az adatbázisban a feladat teljesítését (esetleges hibák esetén kérem a javítást!).
• Ha 5 fészekről közöltél adatokat és töltöttél fel fotókat, akkor kapsz 50 pontot. Ha 10 fészekkel végezted el ugyanezeket, akkor 100 pontot, ha 15 vagy annál több fészeknél, akkor 150 pont jár a teljesítésért!
• A feladat teljesítésének határideje: 2014. április 27. 20:00

Néhány további infó:

Az adatbázisban az egyes fészkek adatlapján a Megfigyelési adatok >> lenyitható részben kell feltölteni az adatokat! Természetesen láthatod ott a korábbi megfigyelések adatait is, s alattuk van az ÚJ MEGFIGYELÉS gomb, amivel a feltöltést elindíthatod. Persze ehhez be kell lépned az adatbázisba (jobb felső sarokban keresd!) vagy, ha korábban még nem regisztráltál (az MME Monitoring Központ bármelyik adatbázisában), akkor először ezen is túl kell esned!

Ha elakadnál az űrlapok kitöltésekor, felül mindig ott találhatod a lenyitható kitöltési útmutatót!

Az adatbázis megfigyelési adatainak űrlapján jelölőnégyzetekkel (checkbox) 14 lehetséges esemény rögzíthető, s azok közül az első időszakban az alábbiakra kell figyelned:

• első gólya megérkezése - a legtöbb fészeknél ezen már túl vagyunk, de utólag is megtudhatod, ha a fészek közelében lakóktól kérdezősködsz!
• második gólya megérkezése - ugyanaz igaz erre is, mint az előző pontban írtaknál.
• párzás - ezt egy fészeknél addig láthatod gyakran, amíg tart a tojásrakás.
• verekedés (idegen gólyával) - szintén gyakran előfordul az első időszakban, főként olyan helyeken ahol sűrű a gólyaállomány.
• egyik szülő a fészken ül - a kotlás idején, ami a 2. tojás lerakása után elkezdődik, az egyik madár általában a fészken ül.
• tojás kidobása - a bezápult tojások egy részét kidobják (más része a fészekben marad).

Természetesen minden további megfigyelt érdekes vagy szomorú (pl. az egyik szülő pusztulása, ha lehetséges annak okával: vihar, áramütés stb.) eseményről várjuk az információkat, vagy a legördülő menükből is választható rövid mondatok összerakásával, vagy a megjegyzés mezőbe írva (tömören, lényegre törően).

A megfigyelési adatok lenyitott állapotban, egy timári fészek adatlapján.

A feltöltött képekkel kapcsolatban is érdemes néhány dolgot kiemelni:

• Kérjük, hogy az adott fészekről és környezetéről készült fotókat tölts fel!
• Egy napon történt megfigyelésekről ne tölts fel 2-3 képnél többet fészkenként, s az utolsó fotó mindig egy nagyobb látószögből mutassa a fészket, lehetőleg láttatva rajta annak környezetét is (az oszlopot vagy kéményes fészek esetén az épületet).
• A feltölthető maximális képméret 1600*1200 pixel és 500 kilobájt (kB), de az ajánlott méret 800*600 pixel ill. 50-100 kB közötti.
• Kizárólag a következő formátumú (kiterjesztésű) képfájlok tölthetőek fel: JPG, GIF, PNG

A képek galériáját a fészek adatlap alján keresd!

Ha kérdésed merülne fel, akkor azt is itt tedd fel, ezen bejegyzés alatt! ;-)

Még egy megjegyzés: Mivel a gólyafészek adatbázist 2005-ben fejlesztettük, ezért számos funkciója már nem a legújabb webes és/vagy adatbázis technológiát használja. Ami akkor újszerű és korszerű volt (pl. hazánkban elsők között volt beépített Google Maps az adatbázisunkban), az mára megérett a továbbfejlesztésre, de arra még sajnos várni kell, más webes adatbázisaink fejlesztései miatt. Jelenleg pl. a fészkek koordinátáira kattintva felugrik ugyan a Google térkép (a felugró ablakok sem divatosak már!), de sajnos a Google már nem támogatja a 2-es API-t, ezért a fészkek kék pontokkal jelzett helyei nem látszanak a térképen. Még ebben az évben tervezzük felújítani a teljes adatbázist, de addig is türelmeteket kérjük!