2014. május 15., csütörtök

Gólyamentés Nagyhalászban – egy szomorú és hosszú nap krónikája

Ismét közbeszólt az élet, s nem arról írok, ami éppen esedékes lenne, hogy már egy hetes az első két fióka, s a negyedik is kikelt vasárnap.

A Gólyanapló régi olvasói biztosan emlékeznek még rá, hogy mi történt közel négy évvel ezelőtt, 2010. június 27-én: Harmat halála – harc, szél és áramütés >>

Már biztosan sokan tudjátok, hiszen a kamera képe fölött is megjelent egy üzenet, hogy tegnap Hajnallal is áramütés végzett. Halász így megint magára maradt, s mivel a fiókák még nem voltak egy hetesek sem (a legkisebb tegnap csak 3 napos volt), ezért, és a várható időjárás miatt is, le kellett hoznunk a négy fiókát. Tegnap este 9 órakor a Nyíregyházi Állatpark gondozóinak szakértő kezei közé kerültek.

Erről a szomorú és hosszú napról számolok most be, a 2010-ben történtekhez hasonlóan részletesen, de amennyire csak tudok tárgyilagosan.

Nem azért teszem ezt, mert nem kedvelem a gólyákat, hanem mert sajnos még mindig nap mint nap megtörténnek hasonló esetek országszerte. Sőt, ahogy azt már írtam több alkalommal korábban, Halászék fészke még jóval biztonságosabb környéken van, mint a legtöbb hazai gólyafészek.

Telefonhívások és felhívások
  • Szerdán 12:28-kor telefonon hívott Szennai-Nagy Erika (a Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetője), akit a Gólyafesztiválozók már ismernek, s tudják, hogy az egyik jobb kezem a nagyhalászi gólyákkal és a fesztivál rendezésével kapcsolatban. Sőt utóbbiban már én vagyok az ő bal keze.
  • Azt hittem, hogy a III. Gólyafesztivál szervezésével kapcsolatban hív (előtte két órával erről beszéltünk), de sajnos nem. Közölte, hogy egy lakó a Hunyadi utcából jelezte neki, találtak egy elpusztult gólyát egy villanyoszlop közelében. Ezután még több körben telefonálgattunk, pontosítottuk az információkat, s erika ki ment a helyszínre, s kérésemre fotókat is készített az elpusztult madárról és az oszlopról. A friss tetem mintegy 5 méterre feküdt az oszloptól, a vezetékek alatt. Lehet, hogy az áthúzás után reflexből még elrugaszkodott, ezért nem közvetlenül az oszlop alatt volt, ahogy a legtöbb hasonló esetben.
  • Ezután nem sokkal, mivel munkaidőben dolgoznunk kell, felhívást tettem a gólyafigyelő közösségek weboldalain (Facebook, GG fórum), hogy nézzék a kamerát, s figyeljék van-e váltás és etetés a fészekben. Másképpen ugyanis nem bizonyosodhattunk meg arról, hogy Hajnal volt-e az áldozat. (Azt tudtuk, hogy a fiókákon ülő madár Halász volt, mert harcedzett csőréről már jól felismerhető. Azt már Erika is jelezte a helyszínre érve, hogy a halott gólyának nem ilyen csőre volt.)
  • Sajnos nem sok jót reméltem, miután tudtam, hogy a Hunyadi utca ugyan elég messze van, de azért mégiscsak Halászék fészke van hozzá a legközelebb.
A kamera utolsó rögzített képe, amikor még együtt volt a Halász család. Hajnal éppen elindult, hogy élelmet hozzon a kicsiknek. (2014.05.14. 11:52:39)
A gólyamentés megszervezése és várakozás
  • Mivel Hajnal több óra után sem érkezett vissza etetni a fiókákat és váltani párját, ezért már biztosak voltunk benne, hogy ő az áldozat. Ekkor úgy döntöttünk, hogy lehozzuk a négy fiókát, mivel a várható nagyon rossz időjárás miatt sem lenne esélyük a túlélésre. Hiszen, ha Halász esetleg ott is hagyja őket reggel, hogy élelmet hozzon nekik, a várhatóan hosszúra nyúló táplálékszerző utak ideje alatt a zuhogó esőben és erős szélben a néhány napos fiókák nem sokáig bírnák.
  • Közben segítséget kértünk és egyeztettünk a Katasztrófavédelem ügyeletes munkatársával, s elindultunk Nagyhalászba.
  • Miután kiértünk (délután négy körül), s megbeszéltük a lehetőségeket, hamarosan megérkeztek az ibrányi tűzoltók (Ibrány önkormányzati tűzoltóság). Őket küldte a Katasztrófavédelem, hiszen ők voltak a legközelebb (szomszédos város).
  • Sajnos a villanyoszlop, a fészek megvizsgálása és a feladat megvitatása után kiderült, hogy az ő járművük és létrájuk nem érne fel. (Talán sokan tudják az elmúlt évekből, hogy Halászék fészke nem egy átlagos magasságú oszlopon van, hanem 12 méter magasan.)
  • Ezután gyorsan intézkedtek, s ígéretet kaptak, hogy küldenek az EON-tól egy megfelelő emelőkosaras gépjárművet. Sajnos azonban annak előre láthatóan több órába kerül majd a helyszínre érni, mert dolgoznak, s a munka végeztével tudnak erre fordulni. Így aztán hosszú várakozásba kezdtünk az egyre erősödő szélben, s közben beszélgetéssel múlattuk az időt, s valamennyire megismertük egymás hivatását. (Bár az elmúlt évek alatt nekünk több tűzoltóval volt szerencsénk megismerkedni. Az övék valóban hivatás, a miénk meg valami olyasmi.)
  • Közben néha rövid üzeneteket küldtem a telefonomról a kamera képét élőben figyelőknek, hogy nyugodjanak meg, dolgozunk a fiókák megmentésén.
Rövid időkre a tűzoltó autóba is beültünk a hideg miatt. (Fotó: Görögh Zoltán)
A fiókák lehozatala
  • Közel négy óra várakozás után, háromnegyed nyolc környékén megérkezett a várva várt emelőkosaras autó és egy EON-os terepjáró. Megbeszéltük a feladatot, s az áramszolgáltató szakemberei gyorsan intézték mentést a tűzoltó srácokkal együtt. A nagy szélben András és Robi ment fel a kosárban a fiókákért, Zoli irányította a forgalmat, Feri pedig Görögh Zoli kollégámmal a toronyból figyelték az eseményeket. (Sajnos az EON munkatársainak nevére nem emlékszem!)
  • Az egész művelet alig 5 percig tartott, s a fiókák már lent is voltak az irodánkban mindig kéznél lévő egyik kartondobozban, melybe puha pamut ruhák kerültek, hogy ne fázzanak. (Ezt ezúton is köszönjük Végh Miklós lelkipásztornak, aki szintén 2008 óta támogatja minden a gólyákkal kapcsolatos munkánkat. Ha nem hoz nekem is egy pulóvert, akkor biztosan komolyan megfáztam volna a 4 órás várakozás alatt.)
  • Nyolc órakor már lent is voltak a fiókák, s miután gyorsan elköszöntünk a segítőinktől, azonnal elindultunk Zolival a Nyíregyházi Állatparkba, ahol már várták a piciket.
Az alábbi videón a mentés percei láthatóak, ahogyan sok ezren figyelhették a webkamerán keresztül (aznap 36 437 oldalletöltés volt, ma pedig 55 952).


Ezen pedig az látható, ahogy a mobiltelefonom rögzítette az eseményeket. (Amikor az irodából elindultunk a mentést szervezni, nem volt nálam más videórögzítő eszköz. A szél olyan erős volt, hogy a telefon a közlekedési táblának szorítva is remegett.)




András és Robi útban felfelé – Halász felállt, s érezte, hogy történik valami. (Fotó: Görögh Zoltán)
András és Robi útban felfelé – Halász visszaült, mert védelmezte a piciket. (Fotó: Görögh Zoltán)
Végül András vette ki a fiókákat. (Fotó: Görögh Zoltán)
S az utolsó is a dobozba került. (Fotó: Görögh Zoltán)
A mentőcsapat és a fiókák (a doboz védelmében) – a tűzoltók balról jobbra: Trencsényi Ferenc, Lippai András, Birgány Róbert, Lukács Zoltán. A képen látható EON munkatársnak és kollégáinak is köszönjük a segítségüket, ahogy a nagyhalászi segítőinknek, s nektek is, akik a kora délutáni órákban a fészek történéseiről közvetítettetek, s a mentéskor szorítottatok! (Fotó: Görögh Zoltán)
Megérkezés az Állatparkba és az első etetés
  • Fél kilenckor már az Állatparkban voltunk, s Rita fogadott bennünket, az előkészített „gólyafészekkel”, ami fölött egy melegítő infralámpa lógott, s egy vödörnyi naposcsibével. (Szalay Rita a Nyíregyházi Állatpark munkatársa, s az elmúlt években már tucatnyi esetben segített az általunk mentett fiókákon is munkatársaival. S még mennyi-mennyi különféle állat köszönheti neki, hogy felnőtt vagy meggyógyult. Az ő munkájuk is hivatás! Rita munkaideje egyébként tudtommal délután négy körül járt le, de zokszó nélkül maradt este fél tízig.)
  • Mivel a fiókák éhesek voltak, azonnal megetette őket, s két és fél naposcsibét gyűrtek le lefekvés előtt. Az alábbi, szintén mobillal készült videón ezt láthatjátok.

Még a dobozban, de már közel a pipihúshoz. (Fotó: Görögh Zoltán)
Még a dobozban, de már falatozunk. (Fotó: Görögh Zoltán)
Fészekben és melegben (Fotó: Görögh Zoltán)
Egy utolsó falat még lefekvés előtt (Fotó: Görögh Zoltán)
Ez csapatmunka volt, s köszönjük mindenkinek, aki részt vett benne!

Van egy kis hiányérzetetek? 

Például azzal kapcsolatban, hogy miért vannak még mindig veszélyes oszlopok Nagyhalászban (százas nagyságrendben) és országszerte (százezres nagyságrendben)?

Erre ma már nincs időm részleteiben válaszolni, de higgyétek el, hogy sokan mindent megtesznek azért, amit lehetőségeik szerint meg tudnak tenni, hogy egyre kevesebb veszélyes oszlop legyen. Az elmúlt években Nagyhalászban is sok oszlopfejet szigeteltek. Ajánlom az MME honlapjának ezt az oldalát olvasgatásra: Madarak és vezetékek >>

Arra viszont megkérnélek benneteket, hogy mindazok munkáját, akik tesznek valamit az ügy érdekében, lehetőség szerint ne fitymáljátok le! Mai „Facebook központú” világunkban nagyon könnyű a meleg szobában ülve kommentelni, s azokat ócsárolni akik tesznek valamit.

Vagy esetleg hiányoljátok, hogy Ritáról nem került fel kép? Szívesen megismernétek a Halász gyerekek új pótmamáját?

Valóban nem készült fotó és a videóban sem látható Rita, csak legfőképpen a keze, amint eteti az aprónépet. De ami késik, az nem múlik, s őt megismerhetitek hamarosan, ugyanis innentől kezdve rendszeresen ír majd, s készít videókat a fiókák mindennapjairól. :-)

Az első napról már meg is küldte a naplót és két rövid videót. Hamarosan fel is töltöm (valószínűleg már csak holnap). Mostantól kezdve tehát ketten vezetjük a Gólyanaplót, s meglátjátok, érdemes lesz követni az eseményket!

Mi lesz a fiókákkal? Ott maradnak az Állatparkban, bekerülnek egy másik fészekbe vagy szabadon engedjük őket a nyáron Górés-tanyán?

Ez még a jövő zenéje, de értesültök majd róla, ezt megígérhetem.

Még egy utolsó megjegyzésem lenne. Az elmúlt két napban soha nem látott mennyiségben érkeztek az érdeklődő üzenetek és telefonhívások. Nemcsak hazánkból, de a világ számos tájáról érkezett e-maileket és egyéb csatornákon jött kérdéseket valóban százával válaszoltam meg. (Tegnap egyébként a nagyhalászi gólyakamra látogatottsága átlépte az 5 milliós számot, s az elmúlt két napban több mint 90 000 oldalletöltés érkezett a gólyakameráink oldalaira, ami eléggé megterhelte a videó kiszolgáló szerverünket.) 

Mint tudjátok ez nem a munkám, ezért csak a szabad időmben tudok ezzel foglalkozni, így kérem, hogy nézzétek el, ha valakinek az elmúlt két napban nem tudtam válaszolni! (E-mail nem maradt megválaszolatlan.) 

Köszönöm a gólyák felé irányuló figyelmeteket!

2014. május 9., péntek

Mit tudsz a gólyákról és a Halász családról?

Ez itt egy űrlap: 

Mit tudsz a gólyákról és a Halász családról? >>


Kitöltésével tesztelheted a tudásodat és egyúttal részt veszel a GólyaMánia pontgyűjtő játékban*, melynek ez a 3. feladata.

*A GólyaMánia menüpontban olvashatsz róla, ahol az eredményekről és a várható ajándékokról is tájékozódhatsz.

Határidő, szabályok és pontozás:
  • Az űrlapot 2014. május 31-ig töltheted ki, egyetlen alkalommal.
  • Mind a 25 kérdésre kötelező válaszolni!
  • 16 kérdésre csak egy helyes válasz adható, ezekért 1 pontot kapsz.
  • 9 kérdés esetén több lehetőség közül választhatsz, s ezek helyes megválaszolása 2 pontot ér, de csak akkor, ha minden helyes választ kiválasztottál, s egy rosszat sem jelöltél meg!
  • Így összesen 34 pont szerezhető.
  • A GólyaMánia eredmény táblájába csak a 20 pont fölött teljesítők eredményei kerülnek rögzítésre és közzétételre!
  • A határidő lejárta után a helyes válaszokat közzéteszem a Gólyanaplóban, s kérésükre azok eredményeit is megírom, akik 20 pont alatt teljesítettek.

Ha az elmúlt években figyelemmel kísérted a Gólyanapló bejegyzéseit, a Nagyhalászi Gólyafesztivál Facebook oldalát, és az MME fehér gólya fészekadatbázisát is ismered, akkor nem lesz nehéz dolgod. Ezeket a forrásokat a kitöltéskor is használhatod!


Sok sikert! ;-)


2014. május 8., csütörtök

Már fiókák mocorognak a fészekben

Az első fióka kikelésével kapcsolatosan tegnap éjfél előtt lezárult, s mindössze egy napig tartó szavazás szoros eredményt hozott, s a legtöbb tipp a május 8-ra érkezett.

S láss csodát, ma ki is kelt az első két fióka. :-)

Mindössze egyetlen szavazat különbséggel, de a május 8-ra tippeltek a legtöbben.
Tehát az idei évben, eltérően az előzőektől, nem 33 nap kotlás után, hanem 32 napra kelt ki az első két fióka. Egy nap ide vagy oda, nem számít, a lényeg, hogy nagyra nőjenek! :-)

Ha minden rendben zajlik, akkor hamarosan várható a harmadik, majd rá 1-2 napra a negyedik fióka is kibújik. Így vasárnapra lehet, hogy már teljes lesz a kompánia.

A fehér gólyáknál az inkubáció ideje általában 29 - 34 nap közötti, s egyedi variációt mutathat akár a szülőkre, akár a tojásokra és lakóikra (embriók) vonatkozóan.

Egy valami nem változott az előző évekhez képest, mégpedig az, hogy az idén is esős, hideg napon keltek ki. Szerencsére délután már nem esett Nagyhalászban sem, s bár fújt a szél, de a Nap is kisütött. Reméljük, hogy a gondos szülőknek köszönhetően nem lesz gond velük, s azt is, hogy hamarosan melegebbre fordul az időjárás!

Sokan felteszik a kérdést, hogy miért nem egyszerre kelnek ki a gólyafiókák, mint ahogyan a kiscsirkék? 

Erről is írtam már korábban több alkalommal, például ebben a bejegyzésben: Ötből 5, majd 4 lett. (2011.05.19.) >>

De ahogy a műveltebb kollégák mondanák, repetitio est mater studiorum, ezért idézek a linkelt bejegyzésből:
„A gólyák az ún. aszinkron kelésű madárfajok közé tartoznak, azaz a fiókáik nem egy napon kelnek ki. Ezt úgy valósítják meg, hogy a kotlást még azelőtt elkezdik, mielőtt leraknák az utolsó tojásukat. Ebből következik, hogy a legutoljára lerakott tojásból sokkal később kel ki a fióka. (Ellenben pl. a fecskék többsége csak az összes tojás lerakása után kezd el kotlani, ezért fiókáik egy-két napon belül mindannyian kikelnek.)

Az aszinkron kelésről számos hipotézis ismert, melyek megpróbálják magyarázni, hogy miért lehet hasznos, ha a fiókák nem egyszerre kelnek ki, azaz nem egy korúak, s így jelentős méretbeli különbségek alakulnak ki. Egyik hipotézis szerint a később kikelő fiókák „tartalékok” lehetnek, s ha megfelelőek a körülmények (pl. elegendő a táplálék), akkor növelhetik a kirepülő fiókák számát, ha nem, akkor elpusztulnak.”

A mai bejegyzés vége három rövid videót tartogat még számotokra, melyen egyrészt az apróságok is láthatóak, másrészt egy köpetelés, amikor a szülő a megemészthetetlen táplálék maradványokat kiöklendezi (ahogy az a baglyoknál közismert), s amit sokan vészjósló fuldoklásnak néztek az élő közvetítés figyelésekor.