Kamera és anya nélkül - Nyakig-hal, nyakig-láb

Akkor jöjjön Rita mai naplója. Fotók nélkül, de majd azok is lesznek holnap. Így legalább a képzelőerőtök repíthet benneteket az Állatpark egy rejtett szegletébe. Rita vette a tegnapi célzásomat, s már címmel küldte a mai sorait. Köszi! ;-)

2014.05.20.

Nagyon vártam már a reggelt. Kíváncsi voltam, hogy érzik magukat az új helyen. Mondhatom kiválóan. Láthatóan reggelre is sokat nőttek. Még a 4.-en is látszik. :-)
Ma ismét tartogatok nekik valami újdonságot…

Az első etetés 07:40-kor volt. Hal és csirke. S láss csodát! A 4. egyben nyelt le egy csibét. Szóval nincs annyira lemaradva a tesóktól. Ami igazából hirtelen változás, hogy átmenet nélkül majdnem kétszer annyit esznek egy etetésre, mint eddig. A következő etetéskor elfogyott 5 csirke, egy marék apró hallal. Azt a típusú halat kapták eddig, amit a korábbi fotókon láthattok.

Ebéd környékén, hogy ne legyen egyoldalú a menü, szintén halat vittem nekik. De milyet! Kárászt! Nem hiszitek el, de a 6-7 cm-es kárászokat úgy lenyelték, mint a pinty (akarom írni, mint a gólya). A kárászhoz jó is lesz, ha hozzászoknak, mert ha a Hortobágyról repülnek ki esetleg, akkor ott a halastavak környékén már nem lesz idegen számukra. Hiszen a mi fagyasztott halállományunk egy része, a híres puszta egyik halastavából érkezik. Nagyon jó, hogy ezt is egyből elfogadták. Eddig ettek már nálunk lisztkukacot, lándzsa halat, csibét és kárászt. Ma mai napnak pedig még nincs vége…

Uzsonnára valami rovart is nézek a kárász mellé a konyhán, hiszen ezt is meg kell, hogy ismerjék. Találok is raktáron pár száz darab barna tücsköt. Vajon ehhez mit szólnak majd a per pillanat „nyakigláb nyakighal” állapotú gerebenek?
Nos, kérem szépen, a tücskökkel hamar végeztek és még halat is adtam nekik. A nagyobbaknak szerintem jobban ízlett a tücsöklakoma. A kicsi inkább halazott.

Kora este a kis gólyák csirkét is, halat is és még néhány tücsköt is ettek. A 4. kevesebbet evett. Amikor jól laktak a 3. elkezdett tollászkodni, aztán ugyan ezt csinálta a két legnagyobb is. A kicsi pedig elaludt.

Vacsoraidőben Kiss Józsi kollégám kínálta a madarakat. Fordult a helyzet. A kicsi sokat evett, a nagyok kevésbé voltak éhesek. Ez arra enged következtetni, hogy az etetések közötti időn már tolhatunk egy kicsit. A 4. kis gólyát Józsi is külön etette.

Kedves Olvasók!
Holnap lesz egy hete, hogy nálunk vendégeskednek Kele rokonai. Talán, már erősek annyira, hogy bízzunk a jövőjükben.  Ebben reménykedve kívánok mára jó olvasást, és kellemes pihenést jómagam, és a nyakiglábasok nevében. :-)