Azt, hogy ez mikor történt nem tudjuk még pontosan, mert csak szeptember 30. és október 01. adatai érkeztek meg tőle, azok sem mind, csak napi 2 pozíció. Reméljük, hogy legközelebb megérkeznek a visszamenőleges adatai is! Így szokott lenni. :-)
Picur tehát mocorog. Igazi nomád módjára kóborol, egyelőre Szudán biztonságosabb régiójában. Újra öntözött mezőgazdasági területek közelébe ment, de most sem a művelt területekre, hanem a Kék-Nílus és a Dinder folyó közötti természetközeli élőhelyre.
Picur (piros) és Keszi (sárga) helyzete 2014. október 01-én. Mivel Picur az előtte lévő napokban 270 km-t tett meg délnyugati irányba, ezért már 210 km-re távolodtak egymástól. |
Peter (narancs), Keszi (sárga) és Picur (piros) térképe a sattelitetracking.eu honlapon ::: 2014.09.29. Peter és Keszi ekkor mindössze 3 km távolságban voltak egymástól! Picur, Keszi és Peter interaktív térképe a sattelitetracking.eu honlapon >> |
A terület egyébként közel van a Gezira IBA-hoz (Fontos Madárélőhely*), ahol sok-sok ezer vízimadár fordul elő ebben az időszakban, és sok fehér gólya is megpihen azon a vidéken. *A Fontos Madárélőhelyek (IBA) kijelölése a világ madárvédő szervezeteinek közös kísérlete arra vonatkozóan, hogy közös alapelvek alapján meghatározzanak egy olyan ökológiai hálózatot, ami - ha megfelelő védelemben részesül - biztosíthatja a Föld madárfajainak fennmaradását. A BirdLife International partnerszervezetei (Magyarországon az MME - ahol dolgozom), több mint 10 000 Fontos Madárélőhelyet (IBA) jelölt ki világszerte, meghatározott kritérium rendszer alapján. Ezek adatbázisa itt érhető el. >> Alig 100 km-el délebbre pedig már elkezdődik a Dinder IBA, melynek része a Rahad vadrezervátum és 200 km-re, az etióp határ közelében fekvő Dinder Nemzeti Park is. Ezeken a területeken folyók, holtágak, erdők és füves élőhelyek várják madarainkat. A nemzeti parkban több mint 160 madárfaj előfordulásáról tudnak, s 27 nagy emlősfaj is él ott. Ez már az antilopok, zsiráfok, elefántok, hiénák és oroszlánok világa, igaz még nem a Serengeti hatalmas csordáival. :-) |
A friss csapadék adatok azt mutatják, hogy a Sinnar régióban (ahol most van Picur) már most 200 mm-el több csapadék hullott, mint az átlagos években. Még 2012-ben is sokkal kevesebb eső esett! Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal |
Látható a friss vegetációs index térképen, hogy Picur most igazán klorofill-gazdag térségbe érkezett. NDVI térkép, 2014. szeptember 16-25. Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal |
Látszik, hogy ahová Picur érkezett, ott több a zöld és a kék, mint a barna és a sárga. :-) Ha valahol barnás színeket láttok, ott jelenleg kisebb NDVI értékeket mértek, mint az elmúlt évtized átlaga, ahol zöldet, ott magasabbat. S természetesen az árnyalatok erősségével az eltérés is nagyobb. Percent of Normal NDVI (az előző évtizedben ugyanebben az időszakban mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek), 2014. szeptember 16-25. Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal |
Kicsit visszatérek az előző bejegyzés témájához, Picurék meglátogatásának lehetőségeihez.
A hozzászólások alapján úgy tűnik, hogy a többség azért erősen meggondolná a kiutazást, s ez nem is baj, mert nem venném a lelkemre, ha bárkinek baja esne egy meggondolatlan utazás miatt. Remélem, azért levettétek, hogy csak a gondolattal játszottam, s nem ajánlottam komolyan a szudáni utazást. ;-)
Ahogy a mai bejegyzés elején is írtam, Picurék egyelőre Szudán biztonságosabb régiójában vannak, s ez esetben a biztonságosabb kifejezés elsősorban az utazókra vonatkozik. Aki jobban utánanézett Szudán legutóbbi évtizedeinek, az tudja, hogy az ország nyugati és déli régiói már vagy ötven éve konfliktusokkal terhelt. De különösen az utóbbi évtizedben vált veszélyessé például Dárfúr, vagy a déli országrész. Dél-Szudán 2011-ben történt különválása óta sem ajánlott Szudán jelenlegi déli régióiba utazni, mert például az Abyei régió (olajban gazdag terület) hovatartozása most is vitatott, s ehhez mérten az ott élő törzsek összecsapásai nem ritkák. Tengernyi cikket találhattok ezekről a konfliktusokról, s akit érdekel Szudán helyzete, azoknak ajánlott részletesen tanulmányozni ezeket is!
Egyébként a konzuli tájékoztató oldalon néhány alapvető információt mindig megtalálhattok, többek között azt is, hogy a vízumot Szudán bécsi nagykövetségén lehet kiváltani.
A hozzászólások alapján úgy tűnik, hogy a többség azért erősen meggondolná a kiutazást, s ez nem is baj, mert nem venném a lelkemre, ha bárkinek baja esne egy meggondolatlan utazás miatt. Remélem, azért levettétek, hogy csak a gondolattal játszottam, s nem ajánlottam komolyan a szudáni utazást. ;-)
Ahogy a mai bejegyzés elején is írtam, Picurék egyelőre Szudán biztonságosabb régiójában vannak, s ez esetben a biztonságosabb kifejezés elsősorban az utazókra vonatkozik. Aki jobban utánanézett Szudán legutóbbi évtizedeinek, az tudja, hogy az ország nyugati és déli régiói már vagy ötven éve konfliktusokkal terhelt. De különösen az utóbbi évtizedben vált veszélyessé például Dárfúr, vagy a déli országrész. Dél-Szudán 2011-ben történt különválása óta sem ajánlott Szudán jelenlegi déli régióiba utazni, mert például az Abyei régió (olajban gazdag terület) hovatartozása most is vitatott, s ehhez mérten az ott élő törzsek összecsapásai nem ritkák. Tengernyi cikket találhattok ezekről a konfliktusokról, s akit érdekel Szudán helyzete, azoknak ajánlott részletesen tanulmányozni ezeket is!
Egyébként a konzuli tájékoztató oldalon néhány alapvető információt mindig megtalálhattok, többek között azt is, hogy a vízumot Szudán bécsi nagykövetségén lehet kiváltani.
Az internet egyébként nap mint nap okoz meglepetéseket.
Az ma már mindennapos, hogy egy közúton tervezett utazás előtt megnézem a Google útvonaltervezőjén (is), milyen útvonalakon és mennyi idő alatt lehet odaérni a célpontba. Persze Al Fao közelébe nem érdemes 6 264 km-t autózni, mert egyrészt hosszú és körülményes lenne ez az út, másrészt nem is túlságosan biztonságos. Néhány napja, amikor még csak Al Fao településről kerestem infókat, kidobott a kereső egy olyan találatot, ami Budapesttől Al Fao-ig megtervezte az utat (BKV, repülés, autózás), s megadta az adott időponttól szóba jöhető opciókat a repülésre, sőt forintban kiszámolta a költségeket is (beleértve a BKV jegyeket és a Kartúm - Al Fao közötti benzinköltséget is!). Na ezt nevezem én szolgáltatásnak. :-)
Az ma már mindennapos, hogy egy közúton tervezett utazás előtt megnézem a Google útvonaltervezőjén (is), milyen útvonalakon és mennyi idő alatt lehet odaérni a célpontba. Persze Al Fao közelébe nem érdemes 6 264 km-t autózni, mert egyrészt hosszú és körülményes lenne ez az út, másrészt nem is túlságosan biztonságos. Néhány napja, amikor még csak Al Fao településről kerestem infókat, kidobott a kereső egy olyan találatot, ami Budapesttől Al Fao-ig megtervezte az utat (BKV, repülés, autózás), s megadta az adott időponttól szóba jöhető opciókat a repülésre, sőt forintban kiszámolta a költségeket is (beleértve a BKV jegyeket és a Kartúm - Al Fao közötti benzinköltséget is!). Na ezt nevezem én szolgáltatásnak. :-)