Kamera és anya nélkül - Költözött a négy sáskamadár

Tegnap Rita beharangozott valamit, amit ma meg is írt, s fel is töltöm gyorsan. A cím megadásakor most kicsit bajban voltam, de a mai naplója alapján hirtelen ez jutott eszembe. Majd szól, ha nem tetszik neki. :-)

Következzen a mai történet az Állatparkban fészkelődő négyekről.

2014.05.19.

Reggeli ébresztő 7:30-kor, 4 csirkével. Egy szempillantás alatt elfogyott… Ráadásul 1. és 2. egészben tolt le 1-1 csibét. A szám is tátva maradt. Szóval innentől kezdve nekik már nem kell tépni, darabolni. A 4. is próbálkozott, de azért még neki van hová fejlődni. :-)

A 09:30-as etetéskor vittem halat is és csibét is. El is fogyott minden, a sáskamadár had mindent elpusztított.

Tegnap említettem, hogy izgi dolog fog ma történni.
Szóval: Azt szeretnénk, hogy a 4 kisgólya a legnagyobb nyugalomban és az elkerülhető emberi zavarástól megkímélve váljon naggyá. Természetesen az ő esetükben muszáj az emberi jelenlét, de amennyire lehet, ezt mi igyekszünk minimálisra szűkíteni. Bár nagyon nehéz kibírni, hogy ne nagyon beszélgessünk nekik (főleg amikor a quartett kelepelő koncertet ad).
Számukra ez lesz a legjobb. De a szemfüles látogatóink így is kiszúrták őket az ablaküvegen keresztül. Ezért úgy döntöttünk, hogy az emberi zavarástól abszolút távol egy másik, sokkal nyugisabb épületbe kerülnek a kis fickók (hiszen tudjátok: a gólya, költöző madár :-D).
Így aztán a 11:30-as etetést kitoltam, és a költöztetés utánra időzítettem. Ezt azért alakítottam így, mert nem tudtam, hogyan fognak reagálni a dobozolásra és a szállításra. Azt pedig semmiképp sem szerettem volna, hogy félelmükben visszaöklendezzék a frissen megevett kaját.
Szóval elkezdődött a „vonulás”. Képzeljétek! Abba dobozba raktam őket, amiben szerdán (május 14-én este) érkeztek. Látjátok a különbséget?  Ennyit nőttek amióta itt vannak. Fantasztikus!  Miután bedobozoltam őket, a fészküket darabjaira szedtem és leszedtem az infralámpát. Kocsira raktam mindent és irány az új kecó…

Dobozban ::: 2014.05.19.
Fotó: Nyíregyházi Állatpark, Révészné Petró Zsuzsa

Dobozból az új fészekbe ::: 2014.05.19.
Fotó: Nyíregyházi Állatpark, Révészné Petró Zsuzsa

Közben hívtam a kolléganőmet, Zsuzsikát, hogy jöhet fotózni. Sietett is egyből, hajtotta a bringát, és fotóstáskájával a vállán a mai slágert dúdolta nekem: „Kémény tetején kelepel a gólya…”

Gyorsan elkészítettem a gólyafészket, tiszta, friss és puha zöldet raktam alájuk és már raktam is őket az infra alá. Az etetés nagyon könnyen ment, mindenki evett egy csirkét fejenként és még egy marék halat is szétosztottam utána.
A fotókon még valamit megfigyelhettek. A 1. és 2. fiókának a szárnyain már nyílnak a fekete tokok. :-)

A költöztetés után annyit ettek, hogy a következő etetéskor csak keveset bírtak.
16:20-kor már az új helyen, de a régi étvággyal uzsonnáztak a "cakók" (a fehér gólya népies elnevezése). Csirke is és hal is szerepelt az étlapon. Mielőtt eljöttem az állatparkból (7 óra körül) halat kaptak.

Nő a ruha ::: 2014.05.19.
Fotó: Nyíregyházi Állatpark, Révészné Petró Zsuzsa

Mekkora szárnyak lesznek ezek! ::: 2014.05.19.
Fotó: Nyíregyházi Állatpark, Révészné Petró Zsuzsa

A 3 idősebb fióka majdnem egyforma méretű. A kicsi azért tűnik sokkal kisebbnek – bár be kell valljam, hogy tényleg az – mert az elmúlt néhány napban végbemenő fejlődés az idősebb tesókon jobban látszik. A 4. is sokat nőtt, és szerintünk hamarosan behozza a nagyobbakat. Mire tollban lesznek, nem lesz ekkora, szemmel látható a különbség. Így telt el a mai napunk, örülök, hogy nem vették zokon a költözést. Mára ennyi, holnap jövünk!

Ki kér még? ::: 2014.05.19.
Fotó: Nyíregyházi Állatpark, Révészné Petró Zsuzsa