Bár a kamerák felszerelése még odébb volt, de március 28-án már meglátogattuk a fészket, hogy felderítsük a terepet. (No persze csak idézőjelben, hiszen már évek óta jól ismerjük a fészket és környezetét, de nem ártott tudatosítani Nagyhalászban, hogy valóban webkamerát szerelünk a templomtoronyba.) Ekkor már mindkét gólya a fészken tartózkodott, s csinosítgatták fészküket. Megbeszéltük Végh Miklós református lelkésszel és Dajka János gondnok úrral, miről is szól ez a program, s miért is fontos, hogy a „halászi gólyák” híresek legyenek a webkamerás megfigyelésnek köszönhetően. Ötletünket örömmel fogadták és támogatásukról biztosítottak.
Legközelebb április nyolcadikán és kilencedikén jártunk ott, s ekkor már felmentünk a toronyba. Mindkét gólya a fészekben volt, s nem zavartatták magukat, nem ijedtek meg. A tojó még egy tojásforgatást is elvégzett a szemünk láttára. Ekkor derült ki, hogy már három tojást lerakott.
Megfigyeléseink adatait és a fotókat feltöltöttük az MME gólyafészek adatbázisába a fészek adatlapján. Onnan származik az idézet, melyet 2008. április 14-én töltöttem fel az adatbázisba:
„ Ma szereltük fel a webkamerát a templomtoronyra. Sajnos az internetkapcsolat még várat magára, de a notebookon lementettem néhány kameraképet. Igaz, hogy az élességet, fókuszt és a blendét nem állítottuk be, mert a lényeg az volt, hogy fent legyen a tornyon a kamera és működjön a rendszer. Így már csak azok a munkák vannak hátra, amelyek a gólyákat biztosan nem zavarják.
Meg kell jegyeznem, hogy a szerelés idején el sem repültek a fészekről, pedig pár méterre voltunk tőlük, miközben dolgoztunk. Szóval nem nagyon zavartatták magukat. :-) ”
1 megjegyzés:
Mennyi minden történt azóta...
Nagyhalászt, Halászt, Harmatot, Hajnalt, összes fiókát örökre a szívembe zártam!
Köszönöm Karcsi az elmúlt éveket!
yokas
Megjegyzés küldése