Picur 5 napos pihenője Szudánban - friss csapadék adatok és vegetációs indexek tükrében

Legutóbb így fejeztem be: "A következő bejegyzésekben megpróbálom majd megvilágítani, hogy Picur talán nem véletlenül töltött el 5 napot azon a kietlennek tűnő sivatagi tájon, s azt is, hogy mik várják Afrikában gólyáinkat." 

Mivel Picurtól nem érkeztek újabb adatok az elmúlt három napban*, így most a fent idézett ígértem első feléről fog szólni a mai bejegyzés. ;-)

*A bejegyzést még korábban kezdtem írni, s vasárnap reggelig valóban nem érkeztek újabb adatok. De késő délután, amikor hazaérkeztem Debrecenből, már itt vártak a délben megjött friss koordináták. Így azokat is beszúrtam a bejegyzés végére. Tudom, hogy most sokan egyből odagörgetitek az oldalt. :-D Azért olvassátok el a bejegyzést is! ;-)

Vonuló madaraink más-más stratégiával vágnak neki rövidebb vagy hosszabb útjuknak (rövidebb: pl. a mediterrán régió, hosszabb: Afrika Szaharán túli területei). Sokan jelentős zsírtartalékot is felhalmoznak bőrük alatt (pl. az apró énekesek, melyek csak aktív repüléssel tudnak vonulni), amit egy-egy nagyobb táv megtétele során használ fel szervezetük. Majd megállnak egy "tradicionálisan" általuk használt pihenőhelyen (fecskék esetében ezek általában nádasok), ahol ismét feltöltekeznek, s utána ismét folytatják útjukat. A szárazabb vidékeken (pl. Száhel övezet) számukra életbevágó ezeknek a megállóhelyeknek a megléte és állapota is. Nem mindegy az sem, hogy mikor érnek oda. Fontos lehet, hogy az adott régióban akkor éppen ne legyen szárazság. Sajnos a klímaváltozás, az ember tájátalakító tevékenységei, és még számos egyéb ok miatt ezek a feltételek egyre kevésbé kiszámíthatóak számukra. (Ha egy nádas eltűnik, akkor sem táplálék, sem biztonságos éjszakázóhely nem várja őket. Mehetnek tovább a következőig, ami sokuk pusztulásával járhat.)

A gólyák, mint tudjátok, nem repülnek át nagyobb tengereket, inkább a partvonalak mentén vonulnak, s amennyire csak lehet, kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat (termikelnek, majd amennyit csak tudnak hosszan siklanak, takarékoskodva az energiájukkal). De nekik sem mindegy, hogy milyen kondícióval vágnak neki a hosszú útnak. Napi megállóhelyül ők is olyan helyeket néznek ki, melyek közelében táplálkozni tudnak és nyugalmuk is lesz az éjszakázáshoz. Ha minden jól megy, akkor a tempósan vonuló csapatok első jelentősebb, több napig tartó pihenőjüket már Afrikában tartják. Feltehetően nem mindegy nekik sem, hogy ez a hely tejesen száraz és zavart terület, vagy olyan, ahol akkor éppen van elég táplálék és viszonylagos nyugalom. Több napos piknikre nem érdemes megállniuk olyan helyen, ahol a csapat nem talál egy árva sáskát sem, s ahol emberek vagy más élőlények kergetik őket éjjel-nappal.

S akkor a fenti bevezető után rátérek Picur 5 napos megállójára. Láthattuk, hogy Szudánban, a Nílus mellett, El Matamma és Shendi települések közelében töltötték az időt. A Google Föld műholdképei alapján nagyrészt a településtől távolabb, a köves-homokos sivatagban bóklásztak és éjszakáztak. Picur néhány pontja szerint ugyan ellátogatott a Nílus mentén öntözött farmokra is, de nem ott dekkolt naphosszat.

Picur pozíciói 2014. augusztus 31. és szeptember 04. között a Google műholdfelvételén.

Nem tűnik túl vonzónak a fenti műholdfelvételen az okker színű sivatagi táj. De milyenek lehettek a feltételek akkor, amikor ők ott voltak? Ez érdekelt engem is, s szombaton kicsit utánanéztem. ;-)

Az már számotokra is nyilvánvaló, hogy a technika fejlődése milyen lehetőségeket nyitott meg előttünk a madárvonulás kutatásában. Amióta GPS-es jeladókkal tudjuk nyomon követni nagyobb madarainkat (sőt ma már nem csak az egészen nagyokat!), azóta nemcsak nagyságrendekkel több adathoz jutunk az érintett fajok vonulásáról és teleléséről (mint például a színes gyűrűzések révén jutottunk), hanem nagyságrendekkel több kérdésre kapunk válaszokat.

S gondolom, azt sem kell ecsetelni, hogy a Föld minden részéről elérhető nyilvános nemzetközi meteorológiai adatbázisok milyen fontosak a madarak vonulását kutatók számára.

Vannak viszont olyan, a laikusok által talán kevésbé ismert adatbázisok is, melyeket szintén használnak a madárvonulás kérdéseit vizsgáló kutatók is, amilyenek például az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) adatbázisok (természetesen nem miattuk fejlesztették, hanem mindenféle gazdasági és természettudományos kutatásokat végzők számára).
Az NDVI-t magyarul vegetációs indexként szokták emlegetni. Valójában "egy dimenziómentes mérőszám, amely egy adott terület vegetációs aktivitását fejezi ki. Értékét a növényzet által a közeli infravörös (NIR) és a látható vörös (RED) sugárzási tartományban visszavert intenzitások különbségének és összegének hányadosa szolgáltatja, A NDVI korrelál a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalmával."

"A bioszféra fiziológiás állapotáról képet szolgáltató vegetációs indexet a nagy felbontású, többcsatornás műholdképek megjelenése és a távérzékelési módszerek fejlődése során dolgozták ki."

Ne ijedjetek meg, további tudományos részletekbe nem bocsátkozom, mert akit mélyebben érdekel a téma, az angol nyelven kimeríthetetlen mennyiségben találhat szakirodalmat az interneten is, s néhány érdekesebb anyag magyar nyelven is elérhető. ;-)

Azért említettem meg az NDVI-t, mert a USGS (United States Geological Survey) FEWS NET Africa Data Portal szolgáltatásait vettem igénybe, hogy megnézzem Picur szudáni 5 napos pihenőjének helyszínét. Érdemes tudni erről az adatbázisról, hogy Afrika teljes területéről elérhetőek rajta a lehető legfrissebb NDVI adatok, s még sok-sok egyéb információ. S a frissesség jelen esetben azt jelenti, hogy a hét második felében már hozzáfértem az előző hét adatihoz.
Nem semmi, igaz-e? ;-)

S akkor, a Gólyanaplóban talán szokatlanul hosszú bevezető után, rátérek a lényegre. Mit is találtam a USGS adatbázisában? (Meg kell jegyeznem, hogy ez csak egyfajta játék volt ezekkel az adatokkal, melyekből sokan, sok-sok erőforrás számítási teljesítményével, igen komoly és húsba vágó elemzéseket szoktak végezni.)

A további részleteket a térképek és ábrák alatt olvashatjátok!

Fontos megjegyzés, a félreértések elkerülése végett! 

• A következő térképek nem műholdképek, hanem a speciális többcsatornás műholdképek alapján készült, az NDVI értékeket vagy azok átlagtól való eltéréseit ábrázoló térképek, különböző színezésekkel. 
• Ha nagyon leegyszerűsítve akarjuk értelmezni, akkor azt mutatják meg, hogy az adott területeken milyen mértékben fordultak elő klorofillt tartalmazó növények az adott időszakban (esetünkben 2014. aug. 21-31. között). 
• S ahol vannak növények, ott feltehetően vannak a gólyák számára fogyasztható táplálékállatok is (pl. sáskák). Ahol több a zöld növényzet, ott valószínűleg a "gólyatáplálék" is több.

Kelet-Afrika 2014. augusztus 21-31. közötti időszakra vonatkozó eMODIS NDVI áttekintő térképét láthatjátok. Piros pöttyel jeleztem, hogy hol tartózkodott ebben az időszakban Picur (2014. aug. 31. - szept. 04. között). Ott álltak meg először több napos pihenőre vonulásuk során. Főként az látszik, hogy még a nagy zöld területek (ahol jelentős most a területet takaró növényzet fajlagos klorofill tartalma) előtt álltak meg.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Letöltöttem a nagy felbontású térképeket (mintegy 744 MB!), majd a megfelelő részleteket georeferáltam, így pontosan rá tudtam helyezni Picur aug. 31. - szept. 04. közötti pozícióit. Nos, ezen a nagyításon már látszik az, ami a Google műholdképein nem. Azokban a napokban, amikor Picur ott volt, néhány zöld folt tűnik fel a térképen. Tehát volt ott valamennyi növényzet (s talán azt legelő sáskák is, melyek a gólyáknak éppen megfelelőek), s gólyánk meg is látogatta azokat a foltokat.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Ez a térkép azt mutatja, hogy az adott terület átlagos (az előző évtized átlaga, ugyanebben a 10 napban) NDVI értékei kisebbek vagy nagyobbak a múlt héten mérteknél. Ha valahol barnás színeket láttok, ott jelenleg kisebb NDVI értékeket mértek, mint az elmúlt évtized átlaga, ahol zöldet, ott magasabb. S természetesen az árnyalatok erősségével az eltérés is nagyobb. Azaz itt már az is látszik, hogy ahol Picur ideje nagy részét töltötte, azok a helyek is zöldebbek, mint a környező szintén sivatagos területek (szürkék jelen esetben).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Ez szintén egy áttekintő térkép, ami százalékos mértékben mutatja meg Kelet-Afrika területén, hogy az előző évtizedben ugyanebben az időszakban mért átlagokhoz képest, mennyivel térnek el a mostani NDVI értékek. Picur pozícióját most is piros pöttyel jelöltem. Talán feltűnik, hogy a jelentős mértékben magasabb NDVI értékek attól a vonaltól délre vannak, ahol Picurék megálltak pihenni. Minél zöldebb, majd kékebb egy terület, annál nagyobb a pozitív eltérés!
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Belenagyítva az előző térkép nagy felbontású változatába, látható, hogy Picur pozíciói az átlagostól jóval magasabb NDVI értékekkel jellemezhető helyekről érkeztek.
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Ha nem az NDVI térképeket nézzük, hanem a csapadék mennyiségeket, akkor azt láthatjuk, hogy az Al Matammah régióba (ahol Picurék megpihentek) mintegy 2 héttel hamarabb érkezett meg a jelentős mennyiségű csapadék (kb. 100 mm), mint az előző évben. Ráadásul idén is jóval több eső esett, mint az átlagos mennyiség arrafelé (kb. 70 mm).
Forrás: USGS - FEWS NET Africa Data Portal

Remélem, hogy nem feküdte meg a gyomrotokat ez a kis játék az adatokkal, térképekkel és ábrákkal! ;-)

Egy kis bónusz a végére, két térképpel a ma délben érkezett adatok alapján, hogy tudjátok merre vette az irányt Picurunk. ;-)

Csütörtökön elhagyta Shendi környékét, s megtett 133 km-t délkeleti irányba. Azóta ott van, ahol azt a pontsűrűsödést látjátok. Azért nincs összekötve az útvonal utolsó ismert pontjával, mert az adatok egy része nem érkezett meg a csütörtöki délutánjáról. Sebaj, a lényeg, hogy tudjuk most hol tartózkodik! ;-)

Jól néznek ezek a vádik a műholdképen. Valószínűleg most víz is lehet azokban a vízmosásokban. :-)
2014. szeptember 04-07.